Szeptembertől életbe lép a menzareform. A konyhákon 2022-től az alapanyagok 60 százalékának helyi termelőktől kell származnia, 2023-tól pedig már ételek összetevőinek 80 százalékát a rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezni. Van egy rossz hírünk is. Ez drágább lesz.
Évtizedeken keresztül a közétkeztetést az olcsóság definiálta, de jövőben ez nem lehet a legfontosabb szempont
– mondta Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségnek elnöke a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) konferenciáján. Ha a jogalkotó szándéka teljesül és a közétkeztetés elmozdul a tömegtermék alapú szolgáltatásból, a minőségi termék alapú szolgáltatásba, akkor emelkedni fog a lokális termék előállítók szerepe. Közeledni fog egymáshoz az előállító és a fogyasztó. Minőséget azonban csak úgy lehet elérni, ha a termelőkre szánt önköltség is emelkedni fog.
Van még tennivaló
Az új rendelet nem csak a közétkeztetési szolgáltatóknak ír elő kötelezettséget, feladatokat, hanem a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára is. Jelenleg 7172 minősített közétkeztető főzőkonyha és 4565 tálalókonyha van. Csak olyan konyha nyújthat majd szolgáltatást, amely átesett a Nébih tesztjén. Statisztikai adatok szerint a konyhák 15,4 százaléka vizsgázott jelesre, és közel 38 százalékuk négyes minősítést kapott, a többieknek van még mit bepótolni, és intézkedési tervet kell készíteni.
Ez bizony drágább lesz
A közétkeztetésre szánt támogatás idén 86,2 milliárd forintot tesz ki, jövőre pedig 87,2 milliárd forintot szánnak rá, ami 1,2 százalékos emelkedés csupán– mondta Páger Zsolt, a Hungast fejlesztési igazgatója a konferencián. A vg.hu tudósítása szerint a szakember hozzátette: ahhoz, hogy a rendeletben meghatározott szabályok megvalósulhassanak, 10-15 százalékos emelkedésre lenne szükség. A hazai menzákon naponta 1,5-2 millió embert szolgálnak ki.
