Az Eurostat adatai alapján 2010 és 2021 negyedik negyedéve között Magyarországon következett be az Európai Unióban a második legmagasabb, 128 százalékos áremelkedés a lakáspiacon. Az OTP Ingatlanpont összerakta a drágulási toplistát.
A megyei szinten végbement árváltozást érzékletesen szemlélteti, hogy míg a NAV forgalmi adatai alapján 2010-ben 201 ezer forintos átlagos négyzetméterárral Pest számított a legdrágább megyének, addig 2021-ben már csak Nógrádban találkozhattunk ennél alacsonyabb négyzetméterárral (137 ezer Ft). 11 év alatt a megyék közül ötben és Budapesten az országos átlag feletti, hatban pedig az országos átlagot közelítő volt az áremelkedés. 2010-ben Pest (201 ezer Ft/m2), Somogy (188 ezer Ft/m2) és Hajdú-Bihar (168 ezer Ft/m2) bizonyult a három legdrágább megyének, 2021-ben a legmagasabb árakkal Pest (475 ezer Ft/m2), Somogy (475 ezer Ft/m2) és Győr-Moson-Sopron megyében (440 ezer Ft/m2) találkozhattak a lakásvásárlók. Ha pedig a növekedés mértékét vizsgáljuk, akkor Győr-Moson-Sopron (180%), Hajdú Bihar (160%) és Somogy megye (152%) állnak a dobogó első három fokán.
Ahogyan 2010-ben, úgy 2021-ben is Debrecen (486 ezer Ft/m2) és Székesfehérvár (483 ezer Ft/m2) számított a két legdrágább megyeszékhelynek, mindkét városban 170 százaléknál nagyobb mértékben növekedtek az árak. 2010 és 2021 között ugyanakkor Győr és Tatabánya esetében a 180 százalékot is meghaladta a drágulás, azaz közel megháromszorozódtak az átlagos négyzetméterárak. Ahogy a megyék, úgy a megyeszékhelyek esetében is igaz, hogy a 12 évvel ezelőtti legmagasabb árnál (Székesfehérvár, 177 ezer Ft/m2) ma már csak egy megyeszékhely (Salgótarján, 166 ezer Ft/m2) olcsóbb.
A Győrben megfigyelhető, 181 százalékos áremelkedésben több tényező is szerepet játszott: a város nyugati fekvése, jó befektetési célpontnak számít az Ausztriába ingázók miatt, a külföldi vásárlók körében is kedvelt lokáció, illetve a Győrre jellemző, nagyszámú újépítéseknek köszönhetően. Tatabánya, ahol még ennél is magasabb, 188 százalékos áremelkedés ment végbe, más utat járt be. Itt alacsony bázisról indultak a lakásárak, a győrinél későbbi növekedést pedig az autópálya közelsége és az idetelepülő ipari és gazdasági infrastruktúra által generált munkahelyek táplálták
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az áremelkedés mértékének abszolút bajnoka a külföldi vásárlók körében és a rövidtávú lakáskiadás szempontjából is népszerű fővárosi VII. kerület, ahol 2010 és 2021 között 212 százalékkal növekedtek a négyzetméterárak, azonban a 736 ezer forintos átlagár csak a budapesti kerületek árszínvonal listájának középmezőnyéhez bizonyult elegendőnek 2021-ben. A budapesti viszonylatban alacsony lakásáraknak, az elmúlt években általánosan jó befektetői hangulatnak és az újépítésű projektek megjelenésének köszönhetően hasonló mértékű, 206 százalékos változás történt a XV. kerületben, ahol 180 ezer forintról 551 ezer forintra növekedett az átlagos négyzetméterár. 1 millió forint feletti átlagos négyzetméterárral 2021-ben az V. kerület bizonyult a legdrágábbnak, itt 11 év alatt 199 százalékos áremelkedés ment végbe.
Mára minden fővárosi kerület átlagos négyzetméterára bőven meghaladja a 381 ezer forintot, amivel 12 éve a II. kerület számított a legdrágábbnak, ugyanakkor 2010 és 2021 között ebben a budai kerületben emelkedett a legkevésbé, mindössze 135 százalékkal, az átlagos négyzetméterár.
