Fordulat, már nem a magyar lakáspiac Európa drágulási rekordere

2015 óta két és félszeresére emelkedett a magyar lakáspiaci árindex, azonban idén tavasszal Magyarország elvesztette a leggyorsabban dráguló uniós ország pozícióját. Bár az Eurostat legfrissebb lakáspiaci árindexe még áremelkedést jelez a második negyedévre, a forgalmi statisztikák a növekedés lassulását és ezzel piaci fordulatot jeleznek előre. Az OTP Ingatlanpont elemzése.


Töretlen növekedést mutatnak az Európai Unió legfrissebb, 2022. második negyedévének eredményeit összesítő lakáspiaci adatai . Az eladási árak átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A magyarországi drágulás üteme ennek több, mint kétszerese volt, nálunk az árak egy éves távon 22,8 százalékkal nőttek.

Nyárra a hazai lakáspiac egy sajátos rekordot is felállított: az összevont lakáspiaci árindex, amely a 2015-ös állapotokhoz viszonyít, elérte a 250,9 százalékot. (Azaz ugyanaz a lakás nálunk ma két és félszer annyiért kelne el, mint 2015-ben.) Ezzel a növekedéssel változatlanul vezetünk az unióban, egyedül Csehország ért a közelünkbe a maga 219 százalékos indexével. Ám ez a pozíció nagyrészt már csak az előző évek rohamos növekedésével felhalmozott előnyünkből származik.

Az egyes negyedévek elmozdulásai érzékenyebben jelezhetik a változást. 2022 első negyedében még a magyar volt az unió leggyorsabban dráguló piaca a maga 8,4 százalékos index-növekedésével. Ám a következő negyedévben már csökkent a tempó, s az 5,3 százalékos drágulást többen is felülmúlták. Ekkor már Szlovákiában, Litvániában, Lettországban és Észtországban is gyorsabban emelkedtek az árak.

Ugyanakkor a magyar adat önmagában még nem jelzett komoly visszaesést: az 5,3 százalékos növekedés is bőven meghaladta még az egy évvel korábbi 4,3 százalékot. Bár az árváltozás továbbra is növekedést sejtet, a tranzakciók számát rögzítő statisztika már ez év első felében is trendfordulóra utalt. Ez összhangban van az OTP Ingatlanpont szakértőinek tapasztalatával, miszerint már a nyáron érzékelhető volt a piaci környezet megváltozása, illetve a 2021-ben jellemző robbanásszerű keresletnövekedés és az ingatlanárak szárnyalása az év második felében nem folytatódott tovább.

Ahogy Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője vallja: „mindig a forgalom változása mutatja az irányt." Lejtmenetben azt csak késéssel követi az árak mérséklődése, mert az eladók egy ideig még kitartanak a magasabb mellett, viszont a vevők erre inkább elhalasztják a vásárlásaikat.Az Eurostat adatai már mutatják ezt a megtorpanást. Míg 2022 első negyedében 22,5 százalékkal nőtt az eladott lakások száma Magyarországon a megelőző három hónaphoz képest, addig a másodikban ez a tempó 2,3 százalékra esett. Még többet mutat a folyamatból, ha nagyobb időtávban vizsgáljuk a változásokat.

Az éves összevetésből azt láthatjuk, hogy hiába volt az év elején nálunk a leggyorsabban dráguló a piac, a forgalom nem tudott azzal lépést tartani. Az első két negyedévben a tranzakciószám 2,6, illetve 2 százalékkal már alacsonyabb volt, mint az egy évvel korábbiak. Ez a folyamat azóta csak gyorsult, s Valkó Dávid becslése szerint az adásvételek számának visszaesése az év végére elérheti a 15-20 százalékot 2021-hez képest.

Noha Magyarországon egyre markánsabban bontakozik ki a lakáspiaci fordulat, az Európai Unióban még nem mutatkozik egységes irány a statisztika szerint. Az idei első félévben – éves összevetésben – erős volt a forgalomnövekedés délen, a bolgár, a spanyol, a ciprusi, valamint a portugál piacon. Ezzel szemben északon, Dániában, Hollandiában, Luxemburgban, Finnországban, valamint Ausztriában kétszámjegyű volt a tranzakciószámok visszaesése.


The Conversation

Ne hagyd ki!