A hatalmas magyar infláció miatt sokan Törökországot hozzák fel példaként, ahol az utóbbi években több száz százalékot emelkedtek az ingatlanok árai. Mindez annak köszönhető, hogy a török líra közel 100%-os inflációs mutatók mellett teljesen elvesztette az értékét, a lakosság pedig egy olyan befektetési eszközt keres, ami egyszerű, biztonságos, és védelmet nyújt a pénzromlás ellen.
Ez a legtöbb ember számára nem más, mint az ingatlan!
Az ingatlanbefektetés az egyik legkézenfekvőbb megoldás a lakosság számára, hiszen a működését mindenki ismeri:
●Valós gyakorlati hasznuk van, ezért mindig lesz rájuk kereslet.
●Az ingatlan ára az inflációval együtt mozog, ezért értéktartó.
●A kiadásnak köszönhetően stabil, kiszámítható havi bevételt képes termelni.
Általában véve minél stabilabb és biztosabb, tehát minél kisebb kockázatot rejt egy befektetés, annál kisebb profitot képes termelni. Egy ingatlan a kiadásnak köszönhetően képes folyamatosan bevételt termelni, és ha megfelelő időzítéssel vásároljuk meg, akkor néhány év alatt akár a többszörösét is érheti annak, mint amennyiért vásároltuk.
A konkrétumokhoz azonban érdemes megkülönböztetni egymástól a rövidtávú és a hosszútávú kiadást: míg a rövidtávú albérlet egy sokkal rugalmasabb befektetésnek számít, addig a hosszabb távú kiadásnál sokkal jobban le van kötve a befektető. Ez azonban a bevételen is meglátszik, hiszen a rövidtávú kiadás 4-6%-ot képes hozni, szemben a hosszútávúval, ahol nem ritka a 10-20%-os gyarapodás sem évente. Fontos különbség van azonban ingatlan és ingatlan között is.
Fotó: Pexels.com
A legtöbb befektető a lakásokat keresi, hiszen ezeknek jóval alacsonyabb a fenntartási költsége: nem kell ugyanis a tetővel, a falakkal, az alappal vagy akár a kerttel foglalkozni, ahogyan egy családi ház esetében. Emiatt azonban a lakások árai az utóbbi években az egekbe lőttek. Ma már jóval kisebb a differencia egy családi ház és egy lakás ára között, mint egy évtizede.
Vannak azonban olyan térségek, ahol a családi házak sokkal jobb befektetésnek számítanak — ilyen például a Balaton vagy a Velencei-tó. Bár itt is kaphatók nagyon jó fekvésű lakások, de a tóparton többnyire a családi házak dominálnak.
Az ingatlanbefektetések azonban nem csak a lakóházakat foglalják magukban, ide tartoznak még:
●a garázsok,
●a parkolók,
●a csarnokok,
●a raktárak,
●az üzlethelyiségek,
és minden olyan építmény, amelynek az értéke együtt változik az infláció mértékével, stabil havi bevételt képes hozni, vagy nagyobb összegért adható el, mint amennyiért megvesszük, tehát tartós kereslet van rá.
Az ingatlanok tehát egy rendkívül egyszerű, stabil és kiszámítható befektetési megoldásnak számítanak, amelyekre mindig szükség lesz, amíg az emberek házakban élnek!
Az értékük — mint minden befektetés esetében — nagyban függ az aktuális gazdasági helyzettől, a politikai klímától és a kereslet fizetőképességétől, de ha hosszú távon gondolkodunk, és elég ideig tudjuk tartani, akkor biztosan többért tudunk majd rajtuk továbbadni, mint amennyiért megvásároltuk. Emellett pedig stabil havi bevételt is termelnek, már ha foglalkozunk velük.
Néhány befektetőt pontosan ez riaszt el: hogy aktívan foglalkozni kell velük, nem elég csupán tartani. Kezelni kell a potenciális új lakókat, a meglévő albérlőket, mindeközben pedig a lakás amortizálódik, időnként felújításra szorul. Ez a probléma azonban megszüntethető, ha egy ingatlanos segítségét kérjük!
Bár a passzív jövedelemről úgy tartja a mondás, hogy 100%-ig sosem érhető el, de talán az ingatlanbefektetés az, ami a legközelebb áll hozzá — ez teszi az egyik legnépszerűbb befektetéssé! (x)
