Az országos lakásárszint 2022-ben, valószínűleg az elmúlt húsz év legnagyobb ütemű drágulását produkálva, nagyjából 18,5%-kal nőtt a NAV – egyelőre még nem teljes körű – ingatlanforgalmi adatai alapján. Az OTP Jelzálogbank elemzői minden településtípusban drágulást mértek, a községekben és a kisebb városokban ennek üteme 10-14% közé mérséklődött, Budapesten és a megyei jogú városokban 19, illetve 23%-ra gyorsult a megelőző évihez képest.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján tavaly az összes vármegyében ismét drágulást mutattak a számok, az élen Baranya áll, csaknem 32%-os árnövekedéssel, és még Somogy, valamint Csongrád-Csanád értéke haladta meg a 25%-ot. Másik végletként, a 15%-os szinttől Pest, Vas és Tolna maradtak el. Nagyvárosaink közül Veszprém drágult legjobban (35%), valamint Pécs és Győr fértek még fel a dobogóra 29-30% közötti arányszámokkal.
Már négy kerület átlagára van a milliós szint felett
A budapesti árváltozás rangsor élén 26%-kal a XVI. kerület áll, melyet a VIII. és a XIX. kerület követ. A VIII. kerület kivételével, a korábban befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületek, az V., VI., VII. és IX. a hátsó harmadban vannak, miközben forgalomnövekedésben az élbolyban szerepelnek. Az elemzéshez megfelelő számú tranzakciót felmutatni tudó, és nagy volumenű lakásépítések statisztikákat „megzavaró” hatásától mentes irányítószám-körzetek közül a 1016-osban (Krisztinaváros egy része / Naphegy / Gellérthegy) nőtt legjobban, 32%-kal az átlagár. Csökkenő átlagárú fővárosi irányítószám-körzet egy sem volt tavaly.
Ha nem a drágulás ütemét, hanem az átlagos négyzetméterárakat vizsgáljuk, a főváros V. kerülete stabilan vezeti a budapesti árrangsort 1,265 millió Ft/m2-rel. Az egymilliós szintet még az I., II. és XII. kerület lépik át, a XI. kerület pedig csak hajszállal marad el attól. A másik végletet, egyedüliként éppen az 550 ezres szint alatt a XXIII. kerület adja, mely egy év után ismét az utolsó helyre került. A legdrágább irányítószám-körzet hagyományosan a 1014-es (Budai Vár): tavaly itt meghaladta az 1,7 milliós szintet az átlagos négyzetméterár. A budapesti átlagár pedig 871 ezer Ft/m2-re nőtt tavaly.
Vármegyei és nagyvárosi ranglista
A vármegyék árlistáján 2020 óta Somogy áll az élen, tavaly 724 ezer Ft/m2 átlaggal. Pest, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron hármasa szűk intervallummal, 560-570 ezer Ft/m2-rel következnek ez után. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád vármegye, tavaly 168 ezer Ft/m2 átlagértékkel, egyedüliként a 200 ezres limit alatt.
„A vármegyeszékhelyek ársorrendjének szokásos négyes élbolya 2022-ben szétszakadt és így alakult: Veszprém (646 ezer Ft/m2), Debrecen (630 ezer Ft/m2), Győr (620 ezer Ft/m2) és Székesfehérvár (595 ezer Ft/m2). A sor másik végén változatlanul Salgótarján áll 192 ezer Ft/m2 átlagértékkel” – sorolja az adatokat Valkó Dávid. Az országos átlagár tavaly 635 ezer Ft/m2 volt, míg a főváros nélkül számított vidéki átlag 429 ezer Ft/m2.
