A múlt évet összességében a kereslet és a reálárak csökkenése jellemezte a lakáspiacon, de a III. negyedév adatai már inkább az iránykeresésre utalnak. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője lehetségesnek tartja, hogy néhány hónap múlva visszatekintve már úgy láthatjuk, hogy 2023 közepén magunk mögött hagytuk a mélypontot.
Noha a lakáspiaci forgalom immár kétéves folyamatos csökkenése 2023. III. negyedévében is kitartott, a hanyatlás üteme csökkent, derül ki a KSH legfrissebb lakásindexének adataiból. Míg az év első két negyedében 40, illetve 28 százalékkal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző esztendő azonos időszakaiban, addig a III. negyedévben 17 százalék volt a visszaesés. A mérséklődő kereslet a múlt év során erősebben érintette az új építésű lakásokat: míg 2022-ben azok a forgalom 7,4 százalékát adták, addig 2023-ban – 45 százalékos csökkenés nyomán – már csak a 3,5 százalékát.
Az árak csak kismértékben változtak a múlt év egyik negyedéről a másikra. A használt lakásoknál az I. negyedév emelkedést (+3,5%), a II. stagnálást, a III. pedig visszaesést (-0,6%) hozott. Így a július-szeptemberben érvényesíthető árak épphogy meghaladták (+0,2%) az előző év hasonló időszakában kialakultakat. Az új építésű otthonoknál jelentősebb volt az éves elmozdulás (+11%), de a reálértékük megőrzésére – tekintettel a 18 százalék körüli inflációra – még ezzel sem voltak képesek.
A KSH 2015-ös árakhoz viszonyító lakásárindexének történetében még soha nem volt ilyen távol egymástól a nominális és reálindex: 2023. III. negyedévében a különbségük elérte a 100 százalékpontot. Négy évvel korábban, azaz a Covid előtti utolsó békeévben a nominális index 173,2% volt, míg a reál 158,4%. A különbségük mindössze 14,8 százalékpont, két évvel később, a piaci visszaesés előtt ez a differencia már 34 százalékpont, majd újabb két év után elérte a százat, amikor a nominál index 266,9%, a reál pedig 166,8% lett.
Az MNB lakásárindex az általa vizsgált mindhárom településkategóriában azt mutatja, hogy tavaly két árnövelő negyedév után ismét enyhe visszaesést hozott a harmadik, és ez a fővárosnál -2%, a vidéki városoknál -0,9%, míg a községeknél -2,8% lett. Az előző év azonos időszakával összevetve azonban még így is szerény (0,7-2,2 százalékos) pluszban zárhattak. Jelentősebb volt a különbség az egyes régiók városai között. Legjobban az észak-magyarországiak (6,7%) és a dél-dunántúliak (4,8%) drágultak. Ezzel szemben a közép-dunántúli, illetve közép-magyarországi, azaz a Pest vármegyei városok még vesztettek is az egy évvel korábbi árszintjükből, 1,4, illetve 3,4 százaléknyit.
A közép-dunántúli árak mostani korrekcióját magyarázhatja például az – miként Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője felidézi –, hogy ott összességében igen dinamikus volt az árnövekedés az utóbbi években. Ám az elemző ennél is fontosabb jelnek tartja, hogy a 2023-as év piacának eddig megismert számai – köztük immár a III. negyedéviek is –, egyelőre nem rendeződnek trendbe. Az egyes részmutatókban negyedévről-negyedévre apró kilengések látszódnak, és változik is az irányuk negatívból pozitívba, vagy vissza. Ezek mutatják az eladók és a vevők bizonytalanságát a piac várható alakulását illetően. Megvan ugyanakkor a realitása – de ezt majd csak utólag láthatjuk –, hogy tavaly volt a mélypont, amikor a piac iránya megfordult.
Az optimisták további erőt is meríthetnek a KSH adataiból, ugyanis a 2023-as forgalom településtípus szerinti elemzése a főváros, a vármegyeszékhelyek, a városok és a községek esetében is azt mutatja, hogy a tranzakciószám negyedévről-negyedévre egyre kevésbé maradt el a visszaesés előtti, azaz a 2021-es szinttől. Sőt, Budapest esetében a III. negyedév forgalma 15 százalékkal felülmúlta a két évvel korábbit. Ennek az elemző szerint az a tapasztalat adhat súlyt, hogy a fővárosi lakáspiac történései rendszerint előképét adják a szektor országosan is kibontakozó folyamatainak.
