Egyértelmű, hogy lakhatási válság tombol, és csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak a lakásvásárlást – ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy Budapesten majdnem megnégyszereződtek az ingatlanárak az elmúlt évtizedben.
A CSOK, majd a 2019-ben bevezetett Babaváró hitel miatt jelentősen megnőtt a magyar ingatlanok iránti kereslet, ez pedig – sok más tényező mellett – az árak emelkedését hozta magával. Ennek hatására 2010-hez képest 2023-ra az új lakások ára 3,6-szeresére, míg a használtaké 3,5-szeresére növekedett Budapesten.
Az országos átlag hasonló trendet mutatott azúj lakások esetén, de a használt lakások „csupán” 2,7-szeresükre drágultak – idézi a Világgazdaság a GKI elemzését.
Az árnövekedést érdemes a havi nettó átlagkeresettel együtt vizsgálni, ezért a portál megnézte, hogy egy átlagos 60 négyzetméteres lakás ma hány havi fizetés árán érhető el. Magyarországon egy ekkora használt lakást 69 havi, míg egy új lakást 155 havi nettó átlagkeresetből lehet megvásárolni.
A helyzet Budapesten még ennél is súlyosabb: egy használt lakáshoz 140, egy új lakáshoz pedig 200 havi átlagkeresetből juthatunk hozzá. Fontos kiemelni, hogy ezek a becslések a KSH havi nettó átlagkeresettel kapcsolatos adatain alapulnak.
Mindez azt jelenti, hogy egy olyan pár, amely két átlagkeresetből gazdálkodik, és jövedelme 20 százalékát félre tudja tenni, egy átlagos használt lakást 173 hónap (több mint 14 év) múlva tudna megvenni – feltéve, ha minden más körülmény változatlan marad. Ez a szám az új lakások esetében 389 hó (több mint 32 év).
Egy Budapesti használt lakás esetén 350 hónap (több mint 29 év), míg egy fővárosi új ingatlan esetében 500 hónap (több mint 41 év) után lenne esélyük a vásárlásra.