A hőség elleni védekezésre számos lehetőség áll rendelkezésre otthonunkban is, azonban az OTP Ingatlanpont szakértője szerint hosszabb távon a felmelegedés az ingatlanválasztási preferenciákra is hatással lehet.
A klímaváltozás már mindenhol érezteti hőmérséklet növelő hatását: az EUROSTAT adatai alapján európai szinten megháromszorozódott, Magyarországon pedig hatszorosára növekedett a hűtési igényt kifejező komplex mutató értéke 1979 és 2021 között. A nyári kánikula elleni védekezés legelterjedtebb eszközei a klímaberendezések, azonban ezek egyrészt növelik az energiafelhasználást, másrészt hozzájárulnak a szén-dioxid kibocsátáshoz.Szerencsére számos más lehetőség is rendelkezésre áll ahhoz, hogy a négy fal között könnyebben átvészeljük az egyre melegebb időszakokat.
Az, hogy milyen egy adott ingatlan hőérzete, számos tényezőtől függ. Egy belvárosi lakás többnyire hátrányból indul egy zöldövezeti házhoz képest, ugyanígy nem mindegy, hogy milyen a lakás tájolása és milyen napszakban vagyunk otthon. A home office-t tekintve például, míg fényviszonyok és hőérzet szempontjából télen a déli fekvésű dolgozószoba az ideális, nyáron viszont elviselhetőbb az északi tájolás. Ugyanígy különféle szempontok számítanak a nappali vagy a hálószoba elhelyezésekor is. Elképzelhető, hogy amennyiben a távmunka továbbra is a mindennapok része marad, akkor ezek az igények is hangsúlyosabban megjelennek az ingatlankeresők szempontrendszerében
– mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
A szakértő hozzátette, hogy a felmelegedés és klímaváltozás mellett a növekvő rezsiköltségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az otthonkeresők körében még inkább felértékelődjenek a fenntarthatóbb otthonok, hiszen ezek jellemzően úgy biztosítják télen és nyáron is az optimális klímát, hogy alacsonyabb a károsanyag kibocsátásuk és energiafelhasználásuk, ezzel pedig csökkentik az épület fenntartási költségeit is.
Az újépítésű lakások esetében a kereslet és kínálat találkozását segíti elő, hogy a többszöri határidőmódosítás után életbe lépett szabályozás értelmében 2022 július 1-től az újépítésű ingatlanok már csak akkor kaphatnak használatbavételi engedélyt, ha megfelelnek a minimum BB energetikai besorolás követelményeinek.
A jogszabályváltozás következtében a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő lakások száma várhatóan jelentősen emelkedni fog, azonban a magyarországi lakásállomány túlnyomó többsége energetikai szempontból továbbra is korszerűtlen, de a használt lakások esetében is számos lehetőség nyílik arra, hogy csökkentsük a havi kiadásokat és egyben a hőmérsékletet is.
A házi praktikák – mint éjszakai szellőztetés, főzés minimalizálása vagy nem használt berendezések lekapcsolása – mellett a jelenlegi szabályozás értelmében 2022. december 31-ig igényelhető Otthonfelújítási támogatással a nyílászárók cseréjével, utólagos szigeteléssel, fűtési rendszer felújításával – amibe a klímaberendezés telepítése is beleértendő – csökkenthetjük szinte bármelyik ingatlan nyári hőmérsékletét. Napelem rendszer telepítésével pedig még tovább csökkenthető a károsanyag kibocsátás és az energiafelhasználáshoz kapcsolódó kiadások is
– tette hozzá Valkó Dávid.
Panellakásoknál klíma szempontjából a legjobb választásnak a már felújított, panelprogramos épületek számíthatnak, és amennyiben a hőhullámok állandósulnak, úgy még inkább felértékelődhetnek a falusi és zöldövezeti házak, illetve az adottságaik miatt eleve hűvösebb (és sötétebb) földszinti, belső udvarra néző bérházi lakások kereslete is élénkülhet.
