Az EU bírósága helyben hagyta az Google internetes óriásvállalatot sújtó 2,42 milliárd euró bírságot, amit 2017-ben szabtak ki rá amiatt, hogy versenyelőnyével visszaélve a keresőjében saját árösszehasonlító szolgáltatását részesítette előnyben a versenytársak kárára - közölte a luxemburgi székhelyű testület. Az Apple-nak is rossz napja volt. Ha lehet, még rosszabb.
A 2017-es ítélet előzménye az Európai Bizottság ugyanazon évben kibocsátott határozata volt, amely arra hivatkozott, hogy a társaság megsértette az uniós versenyszabályokat azzal, hogy visszaélt keresőmotorja piaci erőfölényével. Az ítéletet a Google és anyavállalata az Alaphabet megtámadta az uniós törvényszéken, azzal érvelve, hogy a versenytársak eltérő kezelése a verseny és az innováció velejárója, nem pedig a versenyszabályok megsértése. Ezt a keresetet az elsőfokú bíróság 2021-ben elutasította és helybenhagyta a bírságot. A Google és az Alphabet ezt követően fellebbezést nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy a törvényszék helyezze hatályon kívül az ítéletet.
A kedden kihirdetett ítéletében az uniós legfelsőbb bíróság elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta a határozatot.
A testület sajtóközleményében emlékeztetett, hogy az uniós jog nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja. Így tiltja az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartását, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így kárt okozhat az egyes vállalkozásoknak és a fogyasztóknak.
Az Európai Bíróság ítélete végleges, és nem támadható meg a továbbiakban.
Az Európai Unió legfelsőbb bírósága ugyancsak kedden támogatta az Európai Bizottság döntését, amely szerint az Apple-nek 13 milliárd euró bírságot kell fizetnie, ezzel megsemmisítette az amerikai óriáscég javára hozott korábbi döntést.
Az uniós bizottság 2016 augusztusában megállapította, hogy tiltott állami támogatásnak minősülnek azok az adókedvezmények, amelyeket Írország az Apple-nek nyújtott.
A bizottság arról határozott, hogy a nagyvállalatnak 13 milliárd eurót és kamatait kell visszafizetnie az ír államnak. Miután Dublin nem szedte be az elmaradt adót az óriáscégtől, az Európai Bizottság 2017 októberében az uniós bírósághoz fordult. A döntés ellen Dublin és az Apple is fellebbezett.
Az uniós bíróság első fokon 2020-ban hozott ítéletet az ügyben, amely szerint Brüsszelnek nem sikerült "megfelelő jogi szempontok szerint bizonyítania", hogy az Apple gazdasági előnyt szerzett volna az ír adóhatósággal kötött megállapodás révén, így megsemmisítette a bizottsági határozatot.
Keddi ítéletében azonban a fellebbviteli bíróság - amelyhez a bizottság nyújtott be fellebbezést - végül úgy döntött, hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítélet, és ezzel lezárta az éveken keresztül tartó jogvitát. A végső határozatban az áll, hogy "az elsőfokú bíróság tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy az Európai Bizottság nem bizonyította kellőképpen a vállalat számára biztosított szelektív előny fennállását."
Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos keddi sajtótájékoztatóján üdvözölte az uniós bíróság ítéletét mindkét üggyel kapcsolatban. Mint mondta, a bírósági döntés "nagy győzelem az európai polgárok és az adóügyi igazságosság számára".
Az Apple-t érintő határozattal kapcsolatban elmondta: egyes vállalatok szinte egyáltalán nem fizetnek adót az Európai Unión belül azáltal, hogy kihasználják a kiskapukat és a különböző adórendszerek közötti aszimmetriákat. Néhány tagállam az adózási szabályokra és agresszív adótervezési megállapodásokra támaszkodott, hogy vonzóbb célponttá váljon a multinacionális befektetések számára.
Példaként említette, hogy 2011-ben az Apple egyik írországi leányvállalata mintegy 16 milliárd eurós nyereséget könyvelt el. Ebből az adóügyi szabályozásoknak köszönhetően csak 50 millió euró volt adóköteles Írországban, így a leányvállalat 2011-ben kevesebb, mint 10 millió adót fizetett Írországban, ami a teljes éves nyereség 0,05 százalékának megfelelő adókulcsot jelent.
Véleménye szerint a keddi ítélet megerősítette, hogy az Európai Bizottság gyakorolhatja az ellenőrzést annak elkerülése érdekében, hogy a vállalkozások tisztességtelen adóelőnyt élvezzenek a nemzeti jogtól, a nemzeti ítélkezési gyakorlattól vagy a közigazgatási gyakorlattól eltérő határozatok révén.
A Google-üggyel kapcsolatos határozatról úgy vélekedett: "Természetesen egy erőfölényben lévő vállalat, mint bármely más vállalat, minden területen szabadon vezethet be újításokat. Ennek során azonban az innovációjuk érdemei alapján kell versenyezniük. Nem támaszkodhatnak arra a versenyelőnyre, amellyel piaci erejük miatt rendelkeznek."
Hozzátette,
az ügy szimbolikus jelentőségű volt, mert megmutatta, hogy még a legerősebb technológiai vállalatokat is felelősségre lehet vonni. Senki sem áll a törvények felett
Vestager közölte, hogy az Európai Bizottság folytatja a káros adóverseny és az agresszív adótervezés elleni fellépést mind a jogalkotási javaslatok, mind a végrehajtás tekintetében. Felkérte az uniós tagállamokat, hogy tegyenek előrelépést a transzferárképzésre és a fedőcégek használatára vonatkozó bizottsági javaslatokkal kapcsolatban. (MTI)
