Magyarország elbukta a jogállamisági pert

Elutasította az Európai Unió Bírósága azt a magyar és lengyel keresetet, amelyet a jogállamiság elveinek a megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtottak be. Az ügy súlyát jelzi, hogy a bíróság a szokásoktól eltérően élőben közvetítette az ítélethirdetést. Nézzük, mi jöhet a folytatásban.


Jog és pénz

Az ítélet első számú következménye az, hogy életbe léphet az a rendelet, amely jogállamiság feltételeinek teljesüléséhez köti az uniós források kifizetését. A bíróság ugyanis a kereseteket elutasítva kimondta: mechanizmust megfelelő jogalappal fogadták el, az összeegyeztethető az uniós alapszerződés 7. cikk szerinti eljárással, és tiszteletben tartja különösen az Unióra ruházott hatáskörök korlátait, valamint a jogbiztonság elvét.

A rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van megállapítani nemcsak azt, hogy valamelyik tagállamban sérült a jogállamiság, hanem mindenekelőtt azt is, hogy ez közvetlenül érinti az uniós költségvetéssel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodást vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, illetve ennek a kockázata komolyan fennáll.

A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetéssel összefüggésben hozhatók meg, és azzal nem a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálása a cél. A magyar kormány számított a bíróság ítéletére, az nem érte meglepetésként.

Mi jön a folytatásban?

Az ítélet ismeretében az Európai Bizottság elkezdheti véglegesíteni a 2021. január 1. óta hatályos jogállamisági rendelet alkalmazásának szabályrendszerét, és ezután indíthatja meg a hivatalos eljárást azokkal a tagállamokkal szemben, amelyekben az EU-pénzek felhasználásával kellően szoros összefüggésben álló jogállamisági problémákat lát.

Az eljárás a megkezdésétől számítva alapesetben 7-9 hónapig tart, így tehát ha esetleg az április 3-i magyarországi választások előtt meg is kezdődne (kétséges) Magyarországgal szemben, még akkor is csak leghamarabb ősz-tél körül juthatnánk el odáig, hogy a Bizottság által javasolt szankciókról a tagállamokat tömörítő Tanácsban minősített többséggel szavazzanak. Addig viszont lenne lehetőség arra, hogy a magyar kormány a Bizottsággal megállapodva leállítsa a szankció felé haladó eljárást, és így megteremtse a lehetőségét annak, hogy a helyreállítási programot, illetve a 2021-2027-es felzárkóztatási programjainkat mielőbb elfogadja a Bizottság, továbbá a 2014-2020-as ciklusból még folyósítás előtt álló mintegy 6 milliárd eurót továbbra is zavartalanul folyósítsa- összegezte a portfolio.hu.

The Conversation

Ne hagyd ki!