Fizetésképtelenség, csőd fenyegeti a céged? Júliustól levegőhöz juthat

Várhatóan 2021. július 1-jén lép hatályba a szerkezetátalakításról szóló törvény, amely egy uniós irányelvet a magyar jogba ültetve lehetővé teszi, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő, de nem fizetésképtelen jogi személy vállalkozások elkerüljék a fizetésképtelenné válást és a csődhelyzetet. A Kapolyi Ügyvédi Iroda értékelése szerint ez Magyarországon is sok vállalkozáson segíthet.



Szerkezetátalakítási eljárást minden gazdasági tevékenységet végző jogi személy, polgári jogi jogalanyisággal rendelkező szervezet indíthat, a törvényjavaslat azonban tételesen megnevezi azokat az adóstípusokat, akik számára az eljárás megindítása kizárt: ilyenek a pénzügyi szervezetek, a magánszemély vállalkozók, valamint az államháztartási szervezetek. Dr. Benczik Vivien, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje arra is felhívta a figyelmet, hogy a szerkezetátalakítási tervhez tőketulajdonosok és egyéb harmadik személyek is csatlakozhatnak. Hozzátette, hogy a javaslat azt is kimondja, hogy nem vonható az eljárás körébe a foglalkoztatással összefüggő közteher, az adós tevékenységével összefüggő ÁFA, valamint a büntetőjogi kényszerintézkedéssel érintett vagyontárgy. Egyszerre több szerkezetátalakítás nem folytatható le.

Mi a teendő?

A szerkezetátalakítás során olyan tervet kell kidolgozni és elfogadtatni a bírósággal, amely alkalmas az adós működőképességének megőrzésére, valamint képes átalakítani a vállalkozás adósságainak összetételét és a visszafizetési kondíciókat, hogy azok összhangba kerüljenek az adós teljesítőképességével. Abban az esetben, ha a szerkezetátalakítás sikertelen, a moratórium megszűnik, ami alapján azonban a bíróság még nem jogosult az adós fizetésképtelenségének megállapítására.

Kinek segít a moratórium?

A törvényjavaslat részletesen szabályozza az ún. követelés-érvényesítési moratórium engedélyezésére irányuló eljárást, amit az adós kérelmezhet annak érdekében, hogy a hitelezők a szerkezetátalakítási eljárás során ne folytathassanak vele szemben végrehajtási intézkedéseket, valamint, hogy vele szemben fizetésképtelenségi eljárások megindítására ne kerülhessen sor. Mindez a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint arra adhat biztosítékot, hogy a szerkezetátalakítási eljárás ne jelentsen aránytalan kockázatot az adós számára.

A moratórium azonban a hitelezők érdekeit is szem előtt tartva csak határozott időtartamra szólhat, sőt, kivételes esetekben minimum a 90 napos időtartam lejártát megelőzően is megszüntethető. A törvényjavaslat mindezek mellett meglehetősen szűkre szabja a bírósági döntésekkel szemben igénybe vehető jogorvoslatok körét, illetve azok jogkövetkezményeit. Továbbá szükségessé teszi a csődtörvény kiegészítését, valamint a csődeljárás, illetőleg a szerkezetátalakítási eljárás egymáshoz való viszonyának rendezését is, miután ezeket az eljárásokat nincs lehetőség párhuzamosan lefolytatni, és az adósnak választania kell, melyik eljárás megindítását kívánja.

The Conversation

Ne hagyd ki!