Rekordszintre, havi nettó 204 ezer forintra emelkedett a hazai 19-29 korosztály átlagjövedelme. A huszonévesen tizedének azonban semmilyen bevétele nincs - derül ki a K&H Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásából.
Persze az átlag mögött nagyok a különbségek, ahogyan az élethelyzetek is. Egy egyetemista fiatalnak kevesebb ideje van dolgozni, mint a szakmával vagy diplomával rendelkezőknek. A 300 fős reprezentatív mintán végzett kutatás részeredményei szerint a válaszadó fiatalok több mint tizedének semmilyen jövedelme nincs. 16 százaléka kevesebb mint 50 ezer forinttal kénytelen beérni. A másik véglet: 14 százalékuk 400 ezer forint feletti havi bevétellel rendelkezik, ebből 5 százalék félmilliónál is többet keres.
Tíz év alatt háromszoros növekedés
Ha csak a jövedelemmel rendelkezőket nézzük, akkor nettó 231 ezer forint lett az átlag, a főállású alkalmazottakat nettó 309 ezer forintos összeg jellemzi, a minimálbér feletti fizetéssel rendelkezők pedig átlagosan 360 ezer forintról számoltak be.
A Covid-járvány előtt – 2019 második negyedévében – havi 124 ezer forint volt a fiatalok átlagjövedelme. Tíz évvel korábban – 2014 azonos időszakában – pedig még csak 74 ezer forintról számoltak be a megkérdezettek. 2014. óta nominálisan majdnem háromszorosára nőtt a fiatalok átlagos személyes jövedelme, öt év alatt pedig bő 60 százalékos az emelkedés, amiben szerepet játszik a 25 év alattiak személyi jövedelemadó-mentességének bevezetése 2022-ben.
Ennyit keres az átlag magyar
Összehasonlításként a KSH legutóbbi jelentése szerint 2024 májusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
