A keresetek tényleges növekedése jóval kisebb, mint amit a KSH havonta közzétett adatai mutatnak- derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből. A GKI meglehetősen bonyolultan számol, de ha van egy kis időd, érdemes egy kicsit elmélyedni a módszertanban és a számokban.
A GKI a számításához azt vette alapul, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a bruttó bérekről több statisztikával is rendelkezik: Egyfelől a foglalkoztatottak egy szűkebb köréről havi kereseti, illetve bruttó munkajövedelemi adatokat szolgáltat, másfelől az úgynevezett nemzeti számlák keretében évente megbecsüli a bruttó kereseti adatokat a teljes foglalkoztatotti körre. (A nemzeti számlák rendszere az ország gazdasági tevékenységét összefoglaló makrogazdasági statisztikai számlarendszer, amely a forrásokat veti össze a felhasználásukkal. A szerk.) Az adatszolgáltatás korábban saját felméréseken alapult, de 2019-tól a NAV adatokat használják elsősorban, ugyanakkor a hivatalos adatok sem adnak teljes képet a keresetekről, mert a fekete és szürke foglalkoztatás még mindig jellemző egyes szakmákban. Ezeket a hiányzó adatokat a KSH felmérésekkel és szakmai becslésekkel pótolja, amik a nemzeti számlák adataiban jelennek meg leginkább.
A GKI összehasonlítása alapján az egyes KSH adatközlések információi eltérnek egymástól, miközben önmagukban az egyes idősorok jól értelmezhetők a megadott korlátok között. A havi adatközlések jellemzően közel állnak egymáshoz, 2010-2022 között pl. a havi bruttó kereseti és bruttó munkajövedelmi adatok növekedése között 6 százalékpontos eltérés volt.
Ugyanakkor a nemzeti számlák (teljeskörű) adatai már más képest rajzolnak ki, írja a hvg.hu.
Miközben 2010-2021 között a bruttó keresetek közel 2,17-szeresükre emelkedtek, addig a nemzeti számlák szerinti bruttó keresetek esetében a növekedés csak 1,65-szeres volt, így a havi közlésekben szereplő évi 7,3%-os nominális növekedés is 4,7%-ra csökken.
A fogyasztói árindex a vizsgált időszakban 32,1%-kal emelkedett, így a nemzeti számlák szerinti keresetek reálértékben 25%-kal (évi 2%-kal) bővültek (a kereseti statisztika 64%-ával - évi 4,6%-kal - szemben). A teljes foglalkoztatotti körre becsült 2022-es adatok alapján a keresetek reálértéke csökkent.
Mint írják, az eltérő módszertanok a bruttó keresetekre is kihatással vannak. A kereseti statisztika alapján a bruttó kereset 2022-ben 516 ezer forintra emelkedett (a bruttó munkajövedelem pedig 537 ezer forintra), ugyanakkor a nemzeti számlák adatai alapján a keresetek átlaga 404 ezer forint lehetett. (2021-ben a bruttó kereset 439, a bruttó munkajövedelem 458, a nemzeti számlák szerinti kereset pedig 351 ezer forint volt.)
A különbség 2016 után erősödött fel, aminek egyik oka, hogy a kormány gazdaságfehérítő lépései miatt a kimutatott és a valós keresetek közötti különbség jelentősen csökkent. A nemzeti számlarendszerben megjelenő, teljes foglalkoztatotti körre vonatkozó adatok összhangban vannak a gyakorlati tapasztalatokkal, és az életszínvonal mutatóinak alakulásával. Eszerint bár kétségtelenül volt javulás 2010-2021 között, azonban ennek mértéke kisebb, mint amit a havi kereseti adatok mutatnak.
