Már a koronavírus-járvány előtt felütötte a fejét hazánkban a munkanélküliség, napjainkban azonban történelmi csúcsokat döntöget a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon. A helyzet tovább romolhat a közeljövőben.
Elfogytak az emberek a munkaerőpiacról
A vártnál gyorsabban lépett túl a világ a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségeken. A világkereskedelem bővülése pumpálta hazánk gazdaságát is. A magyar élénkítőprogramok is támogatták a GDP-növekedést, akárcsak a foglalkoztatás bővülését – írja a Portfolio.
A GDP jelentősen meghaladta a pandémia előtti szintet, így visszatért a korábbi probléma: a munkaerőhiány. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerin a betöltetlen álláshelyek száma az idei év elején ismét rekord közelébe emelkedett.
2022 első negyedévében 87 ezer üres pozíciót regisztráltak, ilyen magas számra korábban csak egyszer volt példa. Ezen belül 60 ezer dolgozó hiányzott a versenyszférából (ami 3 ezer fővel marad el a korábbi rekordtól), az állami szektorban pedig 24 ezer hely volt betöltetlen, ami új csúcs.
Nem árulkodnak a számok a probléma valós méretéről
Igen kiemelkedőek a munkaerőhiányra vonatkozó hivatalos adatok, azonban a valóság ennél is rosszabb lehet, hiszen csak a jelentett betöltetlen pozíciókat tartalmazzák a statisztikák. A szakértői becslések szerint a versenyszférában a 60 ezertől kétszer, háromszor nagyobb a valós hiány.
A kereslet növekedésének a hatására további alkalmazottakra is szüksége lehet a cégeknek, különösen a pandémia lecsengése után a kereskedelemben és a vendéglátásban. Emellett az IT szektorban is történelmi csúcson vannak az üres pozíciók.
A legtöbben azonban a feldolgozóiparból hiányoznak, nagyjából 22-23 ezren. Ebben a szektorban számítanak leginkább külföldi, elsősorban harmadik országbéli munkaerőre.
Az állami szektorban különösen sok a probléma
A szakértők szerint azonban az állami szektorban jelentheti a legnagyobb gondot a munkaerőhiány. Az egészségügyben magas szinten stabilizálódott az üres álláshelyek száma, az oktatásban pedig elérte a korábbi csúcsát, valamint új rekordot döntött a közigazgatás-védelem ágazatban.
A hivatalos adatok szerint az egészségügyben százból négy, az oktatásban pedig százból két pozíció betöltetlen. Sokszor azonban nem írhatnak ki üresedést az állami szektorban, ha csökken a dolgozók létszáma.
A költségvetési szférában ráadásul tovább romolhat a helyzet, mivel a közelmúltban megszűnt például a rendőrök felmondási tilalma, ráadásul a bérekben is lemaradtak egyes ágazatok a versenyszférától.
Tovább növelheti a problémát a társadalom elöregedése, valamint az is, ha nem sikerül elegendő számú külföldi munkást az országba csábítani. A vállalkozások ezért egyre inkább hatékonyságjavító beruházásokkal próbálják kezelni a helyzetet.
