Bár a legfejlettebb ipari államokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD legutóbbi, Magyarországgal foglalkozó jelentésében a megoldandó gondok közé sorolja a magyar munkavállalók röghöz kötöttségét, egy friss hazai felmérés ettől némileg eltérő képet mutat. Sok magyar ugyanis akár költözni is hajlandó egy jobban fizető állásért.
Ha jobb a pénz, sokan lépnének
A hazai munkavállalók 54 százaléka kész munkahelyet váltani megfelelő ajánlat esetén, 35 százalékuk ehhez belföldi lakhelyet is hajlandó lenne változtatni. A legnagyobb arányban erre Csongrád-Csanád, Somogy és Heves megyékben készek, ugyanakkor a legkisebb hajlandóság erre Pest megyében és Komárom-Esztergom megyében, illetve – talán kissé meglepő módon – Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatkozik. A költözés mellett elsősorban a jobb megélhetés miatt döntenének, de fontos szempont a stabilabb jövő és a több munkalehetőség is.
Belföld, külföld
A Trenkwalder 2000 munkavállaló megkérdezésével elvégzett felmérése szerint a válaszadók 29 százaléka erre elsősorban külföldön, míg 71 százalékuk belföldön lát lehetőséget. Az elsődleges belföldi költözési célpontként szinte minden megyében Budapestet és Pest megyét jelölték meg, kivéve Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megyéket, ahol a favoritnak Győr-Moson-Sopron megye bizonyult.
Fontos fejlemény, hogy a munkavállalók többsége úgy érzékeli, a koronavírus-járvány jelentősen rontott a körülményeken
– mondta Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A kutatásból az is kiderül, hogy a válaszadók 64 százaléka az újra kitáguló munkaerőpiaci lehetőségek dacára úgy érzi, a munkahelyváltás jelenleg kockázatosabb, mint volt két évvel ezelőtt.
Röghöz kötött a magyar munkavállaló
Az OECD Magyarországgal foglalkozó elemzése szerint a munkaerő mobilitását az ingatlanpiac merevsége is hátráltatja. A magyarok döntő többsége saját tulajdonú lakásban lakik, amire ráerősít, hogy a legtöbb lakástámogatási intézkedés célja a lakástulajdon megszerzése. Eközben a lakáskínálat nem reagál az egyre növekvő keresletre. A lakásbérlési piacot a rövid távú szerződések uralják, és hiányoznak az olyan kiegyensúlyozott szabályozások, amelyek a bérbeadók és bérlők érdekeit is figyelembe veszik.
A mobilitásnak gátja továbbá a fejletlen helyi közlekedési infrastruktúra, ami a közeli városokba ingázni vágyó emberek utazási költségeit növeli. Az utóbbi időszakban a minimálbér gyorsan emelkedett Magyarországon, ami az alacsony képzettségű, tartós munkanélküliek esetében csökkenti az ösztönzést arra, hogy a szegényebb régiókban élők jobban fizetett állásokat keressenek máshol, derül ki a Napi.hu összefoglalójából.
