Üzleti titkok: tisztában vagy vele, hogy mire kötelezheted az alkalmazottadat?
Fotó: Unsplash

Üzleti titkok: tisztában vagy vele, hogy mire kötelezheted az alkalmazottadat?

Nem ritka, hogy a munkavállalónkat elcsábítja a konkurens cég tőlünk. Mit fecseghet ki az üzletmenetünkből és mire kötelezhetjük őt ilyen esetben? Meddig véd minket a törvény?

Az üzleti titoktartás

A törvény alapján a munkavállaló akkor is köteles a titoktartásra, ha erre külön nem született megállapodás. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak kötelessége megőriznie minden olyan üzleti információt, melynek a kiszivárogtatása hátrányosan érintené a vállalatát. Illetve nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a pozíciója betöltésének következtében jutott a tudomására. Ez egy nagyon szigorú szabály, ugyanis ennek elmulasztása büntetőjogi következményekkel is járhat.

Annak ellenére, hogy a törvény alapvetően kötelezi a munkavállalót ennek betartására, számos esetben előfordul, hogy a munkaadó díjazásban részesíti a dolgozóját, hogy az üzleti titkokat ne szivárogtassa ki-olvasható a munkaeropiac.eu oldalán.

Ettől függetlenül a jövőbeni jogi viták elkerülése érdekében érdemes szerződésbe iktatni, hogy milyen adatokat minősít üzleti titoknak a munkáltató, illetve mi az a viselkedés, amely a cég szempontjából nem fér bele a titoktartási kötelezettség fenntartásába.

Továbbá fontos az is, hogy a munkaviszony megszűnése után is be kell tartani ezeket az előírásokat.


​Nehezebb terepek

A versenytilalom egy másik olyan aspektusa a munkavállalók életének, amely komoly hatással lehet a jövőjükre nézve. Természetesen alapvető elvárás, hogy amíg fenn áll a jogviszonya az adott cégnél, teljes mértékű lojalitást mutasson a vállalat iránt. Viszont ami érdekesebb lehet, az a felmondás utáni állapot.

Ha külön nem történik semmilyen szabályozás, akkor a munkavállaló nyugodtan átmehet egy konkurens céghez dolgozni. Viszont az elhagyott vállalat külön megállapodásban megtilthatja a dolgozójának, hogy ilyen magatartást tanúsítson. Ezt a korlátozást a munkaviszony megszűnése utáni, maximum 2 évig terjedő intervallumban szabhatják meg. Azt viszont, hogy ezt a tilalmat érvényesíthesse a munkaadó, meg is kell fizetnie. Ez az összeg nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Ez az ellenérték azonban tovább nőhet az előbb említett mennyiségtől, ugyanis egyedileg mérlegelni kell a távozó alkalmazott helyzetét, legyen szó a tilalom hosszáról, vagy a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségekről.

Emellett a vállalat részéről lehetőség van egyoldalú elállásra. Ez annyit tesz, hogy ha a cég úgy dönt, hogy már nincs értelme fenntartani a versenytilalmi megállapodást, akkor megszűntetheti azt. Ezáltal a fizetési kötelezettsége megszűnik, az egykori munkavállaló pedig szabadon átmehet a konkurens céghez.

Ne hagyd ki!