Lovasnemzet vagyunk?
Magyarországon tömegek kezdtek el lovagolni az elmúlt egy-másfél évben. Nem csak gyerekek, felnőttek is mind többen ülnek lóra, közülük sok a kezdő, de olyanok is megjelentek a lovardákban, akik korábban lovagoltak, ám egy ideje felhagytak ezzel a tevékenységgel. A nagy érdeklődés egyik következménye, hogy a lovardák csak nehezen képesek kiszolgálni a megnövekedett igényeket, aminek a képzett oktatók és a megfelelő iskolalovak hiánya egyaránt oka.
A hobbi szinten lovaglók csaknem 90 százaléka heti több alkalommal ül lóra, de 42 százalékuk hetente 2-3-szor, míg 16 százalékuk csaknem minden nap gyakorol – derül ki a Lovasok.hu több mint 1000 válaszoló bevonásával készült friss kérdőívéből. A hobbilovasok valamivel több mint fele (51,9%) bérelt lovat használ, míg a többiek saját lovon ülnek (48,1%). Saját ló nélkül egy átlagos hobbilovas 305 000 forintot fordít lovaglásra éves szinten, míg a szükséges ruházat és védőfelszerelések beszerzésére átlagosan 62 000 Ft megy el.
Ha ló is van, drágább
A saját ló tartása jelentős költséggel jár, a kérdőívre érkező válaszok alapján éves szinten átlagosan 789 000 forint kiadásról számoltak be a tulajdonosok, amiből 224 000 forintot fordítanak az állat egészégére (állatorvos, csontkovács, körmölés stb.). A pontos összeg függ a bértartó lovarda árától (általában 40-90 ezer Ft), valamint a ló egészségi állapotától. Ez utóbbi miatt előfordulhat, hogy valaki évi 100 ezer forintot költ a lova egészégére, míg más 1-1,5 millió forintot is kifizet ugyanerre.
Versenyzők esetében a kiadások jelentősebbek, már csak azért is, mert náluk magasabb a saját lóval rendelkezők aránya (79,8%). Ezen felül csak a versenyeken történő indulás éves szinten átlagosan 443 000 forint kiadást jelent, amihez a szükséges ruházat és felszerelés átlagosan 94 000 forint plusz költséggel járul hozzá. (A pontos összegek természetesen egyénenként jelentősen eltérhetnek, függően a szakágtól vagy éppen az éves versenyek számától.)
