A testület megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.
A 13 százalékos alapkamattal a jegybank lezárta az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklust, "jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van" - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács keddi ülését követően.
A monetáris tanács 125 bázisponttal, 13,0 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot; a piac 100 bázispontos emelésre számított.
A testület az ülés után kiadott közleményében azt írta, megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. Előtekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, ennek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.
Megjegyezték, október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett a napi rendszerességgel tartott, devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swap-hozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. E jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik - állapította meg a testület.
