Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök kora reggel szerda estéhez képest.
Az euró árfolyama 404,04 forintra ment fel reggel fél hétkor a szerda esti 403,64 forintról. A dollár árfolyama 397,09 forintról 397,44 forintra nőtt, a svájci franké pedig 416,18 forintról 417,42 forintra emelkedett. Az euró 1,0165 dolláron stagnált.
A gyengülés annak ellenére következett be, hogy az elemzők várakozását meghaladta a friss GDP-adat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint a második negyedévben 6,5 százalékkal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Az első fél évben a gazdaság teljesítménye 7,3 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője számítása szerint a járvány előtti szintet mintegy 7,2 százalékkal haladja meg hazai GDP. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem zárta ki, hogy a bankholding kissé felfelé módosítja az idei GDP-növekedésre vonatkozó 5,7 százalékos prognózisát, bár a következő negyedévekben már érdemi lassulást várnak, részben bázishatások, részben a háború negatív következményei miatt.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kommentárjába arra utalt, hogy a negyedév során korábban közzétett havi termelési adatok már mutatták, hogy az ipar viszonylag ellenállónak bizonyult a fennmaradó ellátási feszültségekkel szemben és az autóipar is relatíve jól teljesített, így az ágazat pozitívan járult hozzá a növekedéshez. Eközben a folytatódó bérkiáramlás és a fiskális transzferek nyomán gyorsuló belföldi fogyasztás a szolgáltatások dinamikus teljesítményét támogatta. Kitért viszont arra is, hogy a rövid távú kilátások meglehetősen borúsak: következő negyedévek az éves GDP-növekedés ütemének fokozatos lassulását hozhatják. Az Erste jelenlegi előrejelzése az éves GDP-növekedésére 5,5 százalék, ugyanakkor az év végére elfogyhat a lendület.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője is azt emelte ki, hogy a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben is jobban alakult az uniós átlagnál, amely 0,6 százalékos negyedéves és 4,0 százalékos éves növekedést mutatott az előzetes becslések szerint. A friss adat alapján tehát a vállalkozások egyelőre tudtak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb külső körülményekhez, azon belül is elsősorban a háború gazdasági hatásaihoz - állapította meg. Ugyanakkor a következő időszakban a gazdasági növekedés lassulhat, amiben a háború mellett az emelkedő energiaárak, a gyenge termés és a gyengülő forintárfolyam miatt gyorsuló infláció játszik leginkább szerepet. Az év egészét tekintve a gazdasági növekedés még így is kedvezően, 6 százalék körül alakulhat Regős Gábor előrejelzése szerint.
