A kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől. A kereskedelmi forgalom lassabb növekedése a háztartások óvatos magatartásának fenntartására, az óvatossági motívum lassú ütemű oldódására utal - így értékelte a legfrissebb adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Idézték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait, amelyek alapján 2024 júliusában 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest, az év első hét hónapjában éves alapon összességében 2,6 százalékot ért el a növekedés mértéke. Az előző havi 0,2 százalékos mérséklődést követően júliusban stagnált a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest.
A KSH részletes adatsora így néz ki 2024. júliusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,0%-kal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,6, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3%-kal növekedett.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,8%-kal emelkedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,3, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 2,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,8%-kal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9, a használtcikk-üzletekben 1,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,6%-kal csökkent.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,6%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 6,4%-kal bővült.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 0,6%-kal csökkent.
- A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 1,8%-kal nőttek.
Az NGM megítélése szerint az adatok alapján az látható, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak és külföldön fogyasztanak, a középréteg és az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket, miközben az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és turizmus iránti keresletét növeli. Ezek jelennek meg többek között a kiválóan alakuló turisztikai adatokban, illetve a külföldről történő internetes rendelések meredek emelkedésében is.
Az NGM leszögezte: a kiskereskedelmi forgalom erősödése ugyanakkor továbbra is a gazdasági növekedés motorja, amelynek bővülése a 4,7 millió feletti foglalkoztatottság és a jelentősen emelkedő reálkeresetek (az első hat hónapban közel 10 százalékkal nőtt a családok keresetének vásárlóereje) hatására tovább folytatódhat. (MTI)
