Európai összevetésben az éllovasok között a magyar infláció értéke

Négy uniós országban mértek 20 százalék fölötti áremelkedést, a magyar infláció nagyobb, mint a többi régiós országban.


20,7 százalék volt az infláció Magyarországon szeptemberben – derül ki az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentéséből. Mindössze négy tagállamban mértek 20 százalék fölötti drágulást, Magyarországot csak a három balti állam előzi meg. Az infláció a régiós országokban is elmarad a magyarországitól:

  • Csehország: 17,8 százalék,
  • Lengyelország: 15,7 százalék,
  • Szlovákia: 13,6 százalék,
  • Románia: 13,4 százalék.

Uniós átlagban az infláció mértéke 10,9 százalék, az eurózóna inflációja 9,9 százalék.

Magyarországon az inflációt egyértelműen a rezsiemelés és az élelmiszerek drágulása pörgeti. A háztartási energia ára összességében 62 százalékkal nőtt egy év alatt, a gáz ára 116 százalékkal volt magasabb. Az élelmiszer-infláció összességében 39 százalékos, a kenyér 77 százalékkal drágult, a sajt 70 százalékkal. A hazai statisztikai hivatal, a KSH 20,1 százalékos inflációt jelentett szeptemberre. Várható volt, hogy az augusztusi 15,6 százalékról még tovább nő az áremelkedés üteme: a KSH-nál a szeptemberi számok között jelentek meg először a megemelt rezsiszámlák.

Augusztusra az Eurostat 18,6 százalékos inflációt számolt Magyarországra. A KSH-féle mutatóhoz képest jelentkező különbség elsősorban azzal magyarázható, hogy az Eurostat módszertana szerint már az augusztusi mutatóba beleszámolták a rezsidíjak augusztus 1-jével hatályba lépett emelését. Az Eurostat- és a KSH-féle mutató számítása közti módszertani különbség, hogy a hazai fogyasztóiár-indexben a számla kifizetésének esedékessége számít, míg az Eurostat által használt HICP esetében a szolgáltatás igénybevételének időpontja, így magyarázza az eltérést a hvg.hu.


The Conversation

Ne hagyd ki!