A vártnál nagyobb mértékben, 185 bázisponttal emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, 7,75 százalékra. A forint erősödött a döntés után.
A kamatemelés nem volt kérdéses, a mértékéről viszont megoszlottak a vélemények. Márciusban és áprilisban a Monetáris Tanács 100 bázispontos emelést hajtott végre, ám Virág Barnabás jegybanki alelnök már a májusi kamatdöntő ülés előtt jelezte: lassítani fognak a tempón. Így is történt, a május 31-ei ülésen már csak 50 bázispontot emelt a tanács, az alapkamat szintjét 5,9 százalékra növelve.
Virág Barnabás akkor úgy indokolt az MTI-nek, hogy ugyan az infláció elleni harcban a kamatok emelése jelenti a legerősebb védvonalat, ám a fogyasztói árakat a globális nyersanyagpiaci és élelmiszerválság, valamint ellátási problémák egyszerre növelik. Ezt viszont kamatemelésekkel rövid távon kivédeni lehetetlen.
A jegybanki kommunikáció alapján az 50 bázispontos emelési ütem folytatása volt várható, ám a forint árfolyama a június 28-ai ülést megelőző napokban jelentősen romlott, az euróval szemben új mélypontot ért el 404,6-on. A forint megtámogatásának igénye az 50 bázispontosnál nagyobb emelést jósolt. A magyar fizetőeszköz a többi régiós valutához képest alulteljesítőnek számít, elemzők (legalábbis egy részük) szerint e mögött a magyar kormány gazdaságpolitikájával szembeni bizalmatlanság, az uniós forrásokhoz való hozzáférés bizonytalansága áll.
A 185 bázispontos alapkamat-emelés erőteljes és váratlan húzás, amelynek hírére a forint az euróval szemben 400-ról 397-ig erősödött.
