Tavaly 142 ezer forint volt az átlagnyugdíj, de az államkincstár adatai szerint nagy a szórás.


Majdnem 40 ezer olyan idős ember él Magyarországon, akinek nyugdíja nem éri el a havi 50 ezer forintot. A Magyar Államkincstár februári adatai szerint a 2020-as év átlagnyugdíját, amely 142 ezer forint volt, a kétmillió nyugdíjasból nem egészen minden második nyugdíjas kapja csak meg.

Az adatok szerint 36 ezren kapnak 350 000 forintnál magasabb ellátást, 106 ember nyugdíja pedig meghaladja az egymillió forintot is - míg tavaly mindössze 32-en voltak jogosultak erre

-derül ki az ATV összeállításából.

Kicsik és nagyok

Az alacsony ellátásra jogosultak jelentős része, mintegy kétharmada, külföldről is kap ellátást. A nagyon magas nyugdíjak úgy alakulhatnak ki, ha valakinek nagyon hosszú a szolgálati ideje, akár több mint 50 év, és végig magas volt a bejelentett keresete.

Ez 2013 január 1. óta teljes mértékben nyugdíjjogosultságot generál, tehát aki sokat keres, évi 8-10 millió forintnál többet keres, annak már ez a teljes összege beszámít a nyugdíjjogosultság szerzésébe, míg 2012 december 31-ig volt egy járulékfizetési felső plafon, ami megfogta ezeket a nagyon magas nyugdíjvárományokat

- mondta a riportban Farkas András nyugdíjszakértő.

Igazságos ez így?

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége az év elején közzétett egy kérdőívet, amelyben négy, nyugdíjakkal kapcsolatos felvetésről, esetleges változtatásról kérdezték a kitöltőket. Ezek között volt a legkisebb öregségi nyugdíj összegének felemelése legalább 50 ezer forintra, a differenciált nyugdíjemelésre való áttérés, az alapnyugdíj bevezetése, és az, hogy mindenki egy összegű nyugdíjemelést kapjon évente. A szövetség mintegy 12 ezer választ kapott, és mind a négy elképzelés mellett szinte ugyanannyian tették le voksukat.

Ez alapvetően azt mutatja, hogy egyrészt sokan egyetértenek azzal a megállapítással, hogy ez a nyugdíjrendszer így nem jó, így nem szolgálja a nyugdíjasok érdekeit, viszont a megoldási javaslatban a társadalomban nagy a megosztottság

- mondta Némethné Jankovics Györgyi, a szövetség elnöke, hozzátéve, nem az a bűnös, akinek magas nyugdíja van, hanem a jogszabály.


The Conversation

Friss

Fotó: Shutterstock

A Mol nem hagyja annyiban a Hernádi Zsoltot elmarasztaló horvát ítéletet

A Mol-csoport csalódottságának adott hangot az ítélet kapcsán. Álláspontjuk szerint a legfelsőbb bíróság annak ellenére hagyta helyben a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét, hogy korábban mind a magyar hatóságok, mind pedig a horvát kormány által kezdeményezett nemzetközi választottbírósági eljárás azt állapította meg, hogy sem a Mol, sem annak tisztségviselői nem követtek el bűncselekményt.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Szálka a vásárlók szemében a faáruk drágulása, lépett a versenyhivatal

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is, hogy megfelelően feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat. A vizsgálat a Nébih ellenőrzéseivel összehangolt helyszíni kutatásokkal indult, a GVH vizsgálói több piaci szereplőnél is megjelentek.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS
Fotó: Shutterstock

Horvátországban jogerőre emelkedett a Mol-vezér börtönbüntetése

A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap. A nemzetközi választottbíróság szerint viszont Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol (vagy Hernádi Zsolt) megvesztegette volna Sanadert.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ne hagyd ki!