Magyarország lakosságának több mint a negyede részesül nyugdíjban vagy egyéb ellátásban manapság. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból kiderül, az átlagnyugdíj 230 ezer forint felett van. Azonban néhány nyugdíjas markát 600 ezer forintál is több pénz ütheti havonta.
Több tízezerre tehető a kiemelkedő nyugdíjak száma Magyarországon
A KSH friss adatai szerint 2024 elején Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban, amelyek 76 százaléka öregségi nyugdíj volt. Ez utóbbiak száma nem változott számottevően az elmúlt időszakban.
Viszont megfeleződött a hozzátartozói nyugdíjban részesülők száma az elmúlt 13 évben. Ez a Portfolio szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy évről évre kevesebben lettek azok, akik saját jogon nem szereztek öregségi nyugdíjat.
A népesség arányában Pest vármegyében él a legkevesebb, Tolna vármegyében pedig a legtöbb ellátott. Hozzáteszik, az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése a gazdaságilag fejlettebb területeken könnyebb. Az ilyen juttatással rendelkezők aránya Budapesten és néhány nyugati vármegyében a legmagasabb, míg Tolna megyében a legalacsonyabb.
Idén januárjában a nyugdíjasok átlagos ellátása 211 819 forint volt. Az öregségi nyugdíj átlagösszege pedig 230 940 forint. A férfiak juttatása jelentősen magasabban alakult a hosszabb szolgálati idő és a magasabb kereset miatt.
Minden ötödik öregségi nyugdíjas járandósága haladta meg a 300 ezer forintot. A 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjak aránya 9 százalék volt, ami jelentős részét külföldön szerzett jogosultságok melletti résznyugdíjak adták. A legmagasabb, havi 600 ezer forint feletti nyugdíjkategóriába 8052 nő és 15825 férfi tartozott.
Így változott a magyar nyugdíjasok helyzete az EU-tagság óta
Egyébként Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt (ez 241%-os emelkedést jelent). Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).
Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5%-kal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére, míg 2004-ben a GDP 9,7%-át költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8% volt.
Érdemes régiós kontextusban is megvizsgálnunk a hazai értékeket. Euróban mérve 39%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
A vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak rapid módon emelkedtek Magyarországon az előző két évtizedben (+76%). A növekedés üteme azonban nem volt egyenletes: az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.
A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok. A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37%-kal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket. A szlovák nyugdíjasok ugyanakkora nyugdíjat kapnak, mint a magyarok. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52%-áról (2004) 45%-ra (2021) estek vissza, ezzel a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben. Valószínűleg ezek a számok 2023-ra sem változtak érdemben.
