Friss kutatás világít rá, átalakulóban vannak az idősgondozási rendszerek Európában, azon belül Magyarországon is. Mutatjuk milyen változásokra lehet számítani ezen a területen a következő években.
Kihívások és változások előtt áll az idősgondozás rendszere
A Corvinus Egyetem adjunktusa, Katona Noémi, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, Gábriel Dóra elemezték az otthoni idősápolás helyzetét Magyarországon.
Rávilágítottak, Európában a kormányok egyre inkább kihátráltak ezen terület támogatásából az elmúlt évtizedekben, és inkább piacosították a szektort. Magyarországon ez a folyamat csak most kezdődik. Katona Noémi az InfoRádióban kiemelte, bár a magyar társadalom egyre öregszik, az állami ellátórendszer nem tartja ezzel a lépést.
Egyre kevésbé elérhetőek az állami ellátási formák. Így egyre többen kénytelenek vagy otthon, saját maguk megoldani az idősellátást, és így a családtagok gondozzák az időseket, vagy pedig piaci szolgáltatásokhoz folyamodni. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy egy házi ápolót alkalmaznak, és nagyon gyakran feketén. Ezt leginkább a felső középosztály engedheti meg magának, hiszen napi átlagban 12-15 ezer forint egy bentlakásos ápoló díja, amit felszorozva 30-cal egy elég jelentős összeget kapunk
- idézi Katona Noémi rádiós nyilatkozatát az Infostart.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, igen hosszúak az állami várólisták ezekhez a szolgáltatásokra. Sokszor az érintettek előbb haláloznak el, mint sorra kerülnének.
Hozzátették, az egyházi fenntartású intézmények enyhíthetik a helyzetet. Azonban az állami kiadások növelése ellenére sem nő jelentősen a férőhelyek száma. Az ápolók közül pedig sokan külföldre mennek a jobb kereseti lehetőségek miatt. Így Magyarországon hiány van szakemberekből.
Így változott a magyar nyugdíjasok helyzete az EU-tagság óta
Egyébként Magyarországon az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer forint, 2023-ban 208 ezer forint volt (ez 241%-os emelkedést jelent). Persze a nominális növekedés egy részét megette az infláció, de ezzel korrigálva is 43%-os reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ez évi 1,8%-nak felel meg). Ennek egyik oka a nyugdíjasok folyamatos „cserélődése”, a belépő új, magasabb nyugdíjak, illetve a másik oldalon a korábbi nyugdíjasok egy részének elhalálozása. Másik fontos ok az új formák megjelenése (nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj ki- és újra bevezetése).
Az előző 20 évben a nyugdíjasok száma 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5%-kal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére, míg 2004-ben a GDP 9,7%-át költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8% volt.
Érdemes régiós kontextusban is megvizsgálnunk a hazai értékeket. Euróban mérve 39%-kal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
A vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak rapid módon emelkedtek Magyarországon az előző két évtizedben (+76%). A növekedés üteme azonban nem volt egyenletes: az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.
A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok. A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37%-kal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket. A szlovák nyugdíjasok ugyanakkora nyugdíjat kapnak, mint a magyarok. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52%-áról (2004) 45%-ra (2021) estek vissza, ezzel a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben. Valószínűleg ezek a számok 2023-ra sem változtak érdemben.
