Tavaly is folytatódott az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári tagok által megtakarított vagyon tempós növekedése, gyarapodott a taglétszám is. A nyugdíjkasszák átlagosan az inflációt jóval meghaladó, 12 százalék feletti hozamot írtak jóvá tagjaik számára. Az egészségpénztárakban gyűjtött forrásokat egyre többen használják lakáshitel-törlesztésre.
A pénztártagok összesített megtakarításainak értéke 2024 végére a két kasszatípusban együttesen már megközelítette az új rekordnak számító 2,3 ezer milliárd forintos szintet. Ez éves összevetésben több mint 308 milliárd forint, azaz közel 16 százalék növekedést jelent. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzése alapján az összesített taglétszám is tovább bővült, így 2,14 millió főt tesz ki, ami szintén új csúcsnak számít.
A pénztári befizetések után a kasszatagoknak járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítés lehetősége az év végén további lendületet adott” - emelte ki Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
Többen lett a nyugdíjpénztártagok
A harmadik negyedévi pozitív fordulatot követően az október-decemberi időszakban is tovább nőtt az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma negyedéves összevetésben, így az év végén 1,05 millió főt számlált.
A pénztártagok által teljesített befizetések az esztendő során minden egyes negyedévben rekordot döntöttek, az év egészében elért közel 100 milliárd forint megtakarítás pedig – 19 százalékkal növekedve – szintén új csúcsot jelent. A munkáltatói befizetések esetében is folytatódott a növekedés: ez a tétel 2023-hoz viszonyítva közel 11 százalékkal 48 milliárd forintra emelkedett, így az év egészét tekintve a foglalkoztatók teljesítették a befizetések 32 százalékát.
A nyugdíjpénztárak a negyedik negyedévben 3,61 százalék becsült hozamot értek el, ami az elmúlt esztendő legmagasabb értékét jelenti. Ami a teljes évi összesített teljesítményt illeti: 12 százalék hozamot írtak jóvá a nyugdíjpénztári tagok számláin.
Erre költjük az egészségpénztári megtakarítást
Az egészségpénztári tagok száma tavaly 110 ezer fővel, 1,1 millió főre nőtt. A negyedik negyedévben a legnagyobb emelkedést ismét a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták (éves szinten 32,9 százalék), a klasszikus egészségpénztári szolgáltatásokra 16,3 százalékkal költöttek többet a tagok. Ezzel párhuzamosan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra bő 8 százalékkal fordítottak kevesebbet, az életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokra történt kifizetések pedig gyakorlatilag stagnáltak.
