A minimálnyugdíj 2008 óta változatlanul 28 500 ezer forint, 2022-ben még mindig 60 ezer nyugdíjas kap 40 ezer forintnál alacsonyabb havi ellátást, egymillióé pedig nem éri el a 140 ezer forintot. De az se jár jól, aki többet kap: az inflációkövető nyugdíjemelési szisztéma ilyen mértékű pénzromlás mellett nem képes lépést tartani az inflációval- írja a hvg.hu.
A magas nyugdíjak felfelé tolják az átlagnyugdíj összegét, az jóval nagyobb a közepesnek tekinthető összegnél, 2021-ben 164 ezer forintot tett ki. 2015-ben még csak 121 ezer forint volt, vagyis az inflációkövető emeléseknek köszönhetően hat év alatt havi több mint 40 ezer forinttal nőtt. Ugyanakkor a 2010-es évek második felében a keresetek az infláció mértékét messze meghaladó mértékben nőttek, emiatt pedig a nyugdíjak leszakadtak. Ennek eredményeként sok nyugdíjas rosszabbul él az aktív keresőkhöz képest, emellett az nyugdíjak sem őrzik meg az értéküket, így sok nyugdíjas kénytelen munkát vállalni (idén júniusban a számuk 161 ezerre nőtt a korábbi 75 ezerről). Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a növekedésnek más oka van, a 2019. január 1-jén hatályba lépett adókedvezmény.
Idén novemberben a nyugdíjemelési korrekció mértéke a szeptember 8-án közzétett KSH-gyorstájékoztató alapján mindössze 1,8 százalék lesz, miközben az augusztusi infláció 15,6 százalék, az augusztusi nyugdíjas infláció 15,7, az éves várakozás 20 százalék. Korábban írtunk arról, hogy kormányzati beavatkozásra lenne szükség, mert az 1,8 százalékos emeléssel együtt is mindössze 10,7 százalékos összesített nyugdíjemelés édeskevés a nyugdíjasok számára, akik az emelések dacára elveszítik a nyugdíjuk vásárlóerejének legalább tíz százalékát.
Hasonlóképpen pozitív kormányzati döntésre lenne szükség a 2023. évre szóló inflációs előrejelzés mértékét illetően is, amely a 2023. évre szóló költségvetési törvény szerint 5,2 százalék, vagyis ennek megfelelően 2023. január 1-jétől a nyugdíjakat csak 5,2 százalékkal kellene emelni.Az idén várható 20 százalék fölötti infláció 2023. első negyedévében még tovább nőhet, így a jövő évre tervezett 5,2 százalékos pénzromlás már köszönőviszonyban sincs a valósággal.
