Havi 70 ezer forinttal kap kevesebbet egy békési átlag öregségi nyugdíjban részesülő, mint egy budapesti. 51 ezer magyarnak külföldre utalják a nyugdíját, ezen belül elsősorban Németországba. Néhány érdekes számadat az öregségi nyugdíjakról és nyugdíjasokról a KSH adatai alapján.
2025 elején Magyarországon közel kétmillió nyugdíjkorhatárt betöltött, tehát 65 éves és annál idősebb ember élt. 91 százalékuknak öregségi nyugdíjat, 4,2 százalékuknak korbetöltött özvegyi nyugdíjat, rokkantsági ellátást, illetve egyéb ellátást, járadékot folyósítottak belföldre fő ellátásként.
Az öregségi nyugdíj átlagos összege 242 327 forintot tett ki, a férfiak ellátása – összefüggésben a jellemzően hosszabb szolgálati idővel és a magasabb keresettel – több mint 39 ezer forinttal meghaladta a nőkét.
Az öregségi nyugdíjasok 24 százalékának a járandósága meghaladta a 300 ezer forintot, ugyanakkor a 120 ezer forintnál kisebb nyugdíjban részesülők aránya 8,5 százalékot tett ki - írja az Economx.
Budapesttől Békésig:
Az öregségi nyugdíj átlagos összege Budapesten volt a legmagasabb, 289 025 forint. Ez az országos átlagot 47 ezer, a legalacsonyabb vármegyei értéket, Bács-Kiskun vármegye átlagát 73 ezer forinttal haladta meg. Az országos átlagnál nagyobb összegű ellátást folyósítottak még Fejér, Pest, Komárom-Esztergom, Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ugyanakkor Bács-Kiskun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyékben a legalacsonyabbat (218 ezer forint alatt).
Budapest kerületei közül a XII. kerületben volt a legmagasabb (331 740 forint), a XX. kerületben a legalacsonyabb (262 146 forint) az átlagos öregségi nyugdíj.
Az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése könnyebb a társadalmilag-gazdaságilag fejlettebb területeken élők számára a kedvezőbb munkaerőpiaci viszonyok és jobb általános egészségi állapotuk miatt. Az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottak közül Budapesten volt a legmagasabb (89 százalék), Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében érte még el a 85 százalékot, ugyanakkor Tolna vármegyében volt a legalacsonyabb (76 százalék).
Külföldre 51 ezer főnek folyósítottak nyugdíjat és egyéb ellátást 2025 elején, ezek 75 százaléka öregségi nyugdíj volt.
Az utalások több mint harmada Németországba, 11 százaléka Ukrajnába, 10 százaléka Ausztriába érkezett.
Lesz kiegészítő nyugdíjemelés
Március végén 1,3 százalékos kiegészítő nyugdíjemelésről döntött a kormány, miután az infláció magasabb lesz annál, mint amivel a korábbi nyugdíjemelésnél számoltak. A kormány eredetileg 3,2 százalékos inflációt várt idénre, Nagy Márton bejelentése szerint ez módosult 4,5-re. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok átlagosan 39 600 forintot kapnak pluszban - írtuk korábban.
