Két nyugdíjas padon ül járóbottal a kezükben.

Január 1-jétől 65 év lesz a nyugdíjkorhatár az 1957-ben születetteknél.


65 év az új korhatár

A 2014 óta zajló fokozatos nyugdíjkorhatár-emelés alapján az egyes születési évjáratok küszöbértékei évről-évre sávosan emelkedtek. Az emelés újabb lépcsőjeként 2022. január 1-étől 65 év lesz az öregségi nyugdíj korhatára az 1957-ben születetteknél – számolt be a Portfolio.

A nyugdíjba vonulás feltétele:

  • 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév;
  • 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap;
  • 1953-ban született, a betöltött 63. életév;
  • 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap;
  • 1955-ben született, a betöltött 64. életév;
  • 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap;
  • 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A portál megjegyzi: a nyugdíjkorhatár emelése 2022-ig lezárul, hiszen az 2022. január 1-jétől 65 évre emelkedik az 1957-ben vagy később születettek részére. Az idei év második félévében így nem lesz nyugdíjmegállapítás a korhatár aktuális betöltése alapján, éppen úgy, ahogyan 2020 első félévében sem volt.

Mintegy 2 millió a nyugdíjasok száma

A KSH legfrissebb adatai szerint 2021-ben 2 millió 29 ezer az öregségi nyugdíjasok száma, ami mintegy 25 ezerrel kevesebb a 2020-ban mért adathoz képest.

A tavalyi év adatait részletesen feldolgozó, idén nyáron megjelent KSH-kötet szerint az öregségi nyugdíjasok aránya Budapesten a legnagyobb (88 százalék), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkisebb (71 százalék). A 2020-as adatok szerint az öregségi nyugdíjasok 7,2 százaléka pedig a nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjat kap.

A Magyar Államkincstár februári adatai szerint a 2020-as év átlagnyugdíját, amely 142 ezer forint volt, nem egészen minden második nyugdíjas kapja csak meg. Az adatok szerint 36 ezren kapnak 350 000 forintnál magasabb ellátást, 106 ember nyugdíja pedig meghaladja az egymillió forintot is.


The Conversation

Ne hagyd ki!