Rekordévet zártak tavaly az önkéntes nyugdíjpénztárak. 25 éve nem látott nettó hozammal örvendeztették meg befektetőiket.
Egyszerű és nagyszerű
Az infláció többszörösének megfelelő nyereséget hoztak a hazai önkéntes pénztárak tavaly, de 10 és 15 évre visszatekintve is pozitív az átlagos reálhozam. A tagdíjbefizetések után járó 20 százalékos adókedvezményt is figyelembe véve a pénztári megtakarítások továbbra is versenyképes öngondoskodási formát jelentenek. Mindezek alapján furcsa, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak az elmúlt években kicsit talán a kikerültek a reflektorfényből, pedig előnyeik vitathatatlanok. A bennük felhalmozott megtakarítás örökölhető, a befizetések és a munkáltatói hozzájárulás után évente 20%, legfeljebb 150 ezer forint visszaigényelhető, feltéve, ha volt legalább ennyi adóbefizetés az adott évben. A minimum 10 éves futamidő alatt keletkezett hozam pedig adó- és járulékmentesen vehető fel. A megtakarítások fialtatásával nem kell külön foglalkozni, mindössze az ember kockázatvállaló képességének, a nyugdíjas korig hátralévő éveknek a függvényében kell választani néhány befektetési portfólió között. A többi már a pénztárakkal együtt dolgozó befektetési alapkezelők dolga. Amit tavaly igencsak jól végeztek! Tavaly ugyanis több mint 21 százalékos nettó átlaghozamot értek el, amivel a mintegy 1 073 245 pénztártag megtakarítása összesen 1960,2 milliárd forintra nőtt.
Rekordok éve
A hozam lényegesen több mint az 5,5 százalékos infláció, amit 2023 utolsó hónapjában mért a statisztikai hivatal. Ez pedig azt jelenti, hogy a pénztári megtakarítások vásárlóértéke, a reálhozam is közel 15 százalékkal emelkedett. A jó teljesítményért a megtakarítók a világszerte megbokrosodott tőzsdéknek és a jegybanki kamatcsökkentéseknek lehetnek hálásak, amelyek felértékelték a hosszabb futamidejű, a pénztári portfóliókban jelentős súllyal jelen lévő magyar és külföldi államkötvényeket. Külön öröm, hogy a befektetéseken elért átlagos hozam a pénztárak történetében is negyedszázados rekord, ami közel 5 százalékponttal múlja felül az elmúlt két és fél évtized eddigi legjobbját, a 2009-ben elkönyvelt 16,3 %-os nettó hozamot. Persze az nem mindegy, melyik pénztárra bízzuk a pénzünket, ám a tavalyi számok alapján az még fontosabb, hogy milyen kockázatút választunk egy-egy pénztár jellemzően 3-4 különféle összetételű portfóliójából.
A legjobbak
Tavaly a rizikósabb, közepes és a magasabb részvény hányadú növekedési portfóliók illetve a hosszabb futamidejű, így a kamatcsökkentésekkel a hátralévő futamidejükkel arányosan felértékelődő “klasszikusok” értek el magasabb hozamokat. Előbbieket azoknak ajánlják a pénztárak, akinek 15 évnél is több van még a nyugdíjba vonulásig. Közülük 2023-ban a legtöbbet a fele-fele arányban részvénybe és kötvénybe fektető korábban Aegonként ismert Alfa Növekedési (+26,5%), a Honvéd Növekedési (+25,4%), valamint a 90%-os részvény arányú Allianz Kockázatvállaló (+23,6%) teljesített a legjobban. A kisebb kockázatú, 5-10 év múlva nyugdíjba vonulókra szabott, “klasszikusra” vagy “kiegyensúlyozottra” keresztelt portfóliók közül pedig mindegyik pénztárnak volt legalább egy, 20%-nál több hozamot termelő megoldása. A biztonságosabb pénzpiaci, kockázatkerülő portfóliók többsége szerényebben szerepelt ugyan, de az év nagy részében még magas kamatok miatt azért ezek is sokat hoztak a konyhára.
Hosszú távon is megéri
A nyugdíjcélú megtakarítás ugyanakkor igazi hosszú távú befektetés, a befizetések ideális esetben évtizedekig tartanak. A 10-20-30 éves megtakarítási időszak alatt fizetett kisebb részletek kevésbé “fájnak” a havi fizetésből félretevőknek, a kockázatosabb, de magasabb hozammal kecsegtető részvény befektetéseknek, no meg a kamatos kamatnak több ideje van pénzt termelni. Ezt támasztják alá az adatok is: a hazai magánnyugdíj pénztárak 10 éves, 2014-2023 közti átlagos nettó hozama éves 5,6 %-ra rúgott, az erre a periódusra számított inflációt a pénztárak mintegy 0,7 százalékponttal múlták felül, 15 évre visszatekintve pedig a 7 százalékos nettó átlaghozam 2,3 százalékos éves átlagos reálhozamot jelent.
