Nem 2021 volt a nyugdíjpénztárak legobb éve. Kevés olyan alap volt, amelyben a befektetetések megőrizték értéküket. Azok járhattak jobban, akik a legmagasabb kockázatú portfóliókat választották.
A számok
A napi árfolyamot közlő nyugdíjpénztári kasszák portfólióinak mintegy a fele mínuszban zárt tavaly. A magas (novemberben 7,4 százalékos) inflációnál pedig csupán négyből egy alap hozama volt magasabb. Ezek ráadásul nem a túl népszerű, extrém magas kockázatú, önkéntes nyugdíjpénztári alapok voltak, hiszen a 90 százalékos részvényaránnyal bíró portfóliók hoztak szép profitot – írja a Napi.hu.
Szépen teljesítettek a New York-i tőzsde 2021-es csúcsközeli zárása miatt, valamint a forint gyenge teljesítményével párhuzamosan a külföldi részvényeket is tartó nyugdíjalapok. Az Allianz kockázatvállaló alapja például 26,5 százalékos hozammal fejezte be 2021-et. Az OTP dinamikus portfóliója pedig 15, a pénztár növekedési alapja szintén több mint 10 százalékot emelkedett. Ezek mellett magas részvényhányadot tartó növekedési portfólió, vagy klímaváltozással kapcsolatos alap a többi reálhozamot elérő konstrukció is.
Közepes kockázatot vállaló, kiegyensúlyozott alapokban tartja a pénzét azonban az önkéntes pénztári tagok legnagyobb része. Ezek is többnyire pluszban zártak tavaly, azonban reálhozammal nem számolhatnak az ilyennel rendelkezők a magas infláció miatt. Ezek a konstrukciók 25-40 százaléknyi részvényt tartanak, a többségében magyar állampapírok mellett. Az utóbbiakon azonban nagyot buktak tavaly az alapok. A rövid állampapírok árfolyamát mérő indexek 4,2-5,7 százalékos esése mellett a hosszú állampapírokon körülbelül 11,4 százalékos árfolyamveszteség keletkezett. A leghosszabbakon pedig 13,6 százalék körüli volt veszteség.
A kiegyensúlyozott alapok közül azonban a piacon jelenlévő legnépszerűbb, OTP-s Önkéntes Nyugdíjpénztáré érte el a legnagyobb árfolyam-emelkedést, mintegy 4,17 százalékot. Az alacsony kockázatú klasszikus alapokon viszont pozitív hozamra csak néhány pénztár tagjai számíthatnak. Az Aranykor klasszikus alapja az egyik kivétel, emellett még két minimális kockázatot vállaló portfólió, az OTP kockázatkerülő és a Honvéd pénzpiaci alapja zárt pluszban tavaly – írja a Napi.hu.
A magánkasszák is megjárhatták tavaly
A "sima" magánnyugdíjpénztárak 53 ezer megmaradt tagja az államosítás óta eltelt 11 évben meglehetősen jól járt. Az alacsony infláció és a magas hozamok miatt ugyanis hatalmas - néha több millió forint értékű - reálhozam halmozódott fel az egyéni számlákon. Ezt a pénzt meg is kaphatják, ha úgy döntenek, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe. Ezzel a döntéssel egyúttal 100 százalékos állami nyugdíjra is jogosulttá válnak.
A reálhozam azonban kevés pénztártagnál növekedett tovább az elmúlt években. A Szövetség Nyugdíjpénztár növekedési portfóliójának az árfolyama 7,57 százalékot emelkedett, aki ebben volt, az számíthat reálhozamra. Más növekedési alapban már kérdéses, hogy a hozam túlszárnyalja-e az inflációt. A kiegyensúlyozott és klasszikus konstrukciókban nincs sok esély a reálhozamra – írja a Napi.hu.
