Sok támadás érte korábban a magyar szőrmeipart, elősorban állatvédő szervezetek részéről. Az ágazat azonban a jelek szerint jól van, folyamatosan megújul és fejlődik is, még ha tart is a további akcióktól.
Továbbra is működik hazánk prémipara
Az előző évezred utolsó évtizedeiben igen elszaporodtak a prémesállat-tenyésztés- és szőrmeellenes kampányok. Ezek az akciók szinte lenullázták az európai iparágat. Az ágazat jelenlegi helyzetéről kérdezte a magyarmezőgazdaság.hu Hegedűs Annát, a Magyar Szőrme- és Bőripari Szövetség elnökségi titkárát.
A szakember szerint a hazai szőrmeiparnak sok évszázados múltja van, hiszen már az 1400-as években is említik iratok. A rendszerváltás előtt is több ezer embernek adott munkát számos magyar szőrmefeldolgozó, azonban a csincsillatenyésztés például a 2010-es években élte fénykorát. Akkoriban nagyjából 200 csincsillatelep működött az országban.
Ma két jelentősebb kikészítő és feldolgozó üzem működik az országban. Egy rendelet azonban 2020 végén betiltotta több prémes állat tenyésztését hazánkban, ezért manapaság gyakorlatilag csak csincsillával foglalkoznak, nagyon szigorú feltételek, például állatjóléti követelmények betartása mellett. Ebben viszont igen jó Magyarország és a magyar csincsillaprémet is keresik világszerte.
Jól mehet a piac
„Az elmúlt évtizedekben komoly fejlődésen ment keresztül hazánkban az ágazat. Magyarország jelenleg vezető szerepet tölt be a prémforgalmazásban, és a csincsillatenyésztő országok között szintén az elsők között jegyzik. (…) Ezek a termékek luxuscikkek, vevőink a luxusmárkák előállítói, illetve beszállítói, közöttük neves nemzetközi divatcégek.”
- tájékoztatott Hegedűs Anna.
A szakértő azt is elmondta, hogy a legfontosabb magyar piacok Olaszország, Franciaország, Oroszország, Kína, Törökország és az Egyesült Államok. A keresletet azonban meglehetősen rosszul érintette a koronavírus-járvány, ezért több hazai csincsillatenyésztő hagyott fel a szakmával, viszont az ő visszatértükre is számít a szakember, miután teljesen helyreállt a nemzetközi piac.
Maradtak szőrmeellenes kampányok
A szőrmeellenes aktivisták régi módszeri közül soknak komoly jogkövetkezményei vannak manapság (lásd: betörés farmokra, az állatok szabadon engedése stb.), ezért megváltoztak a módszereik. Napjainkban leginkább a közösségi médiát használják fel az akcióikhoz. Továbbá fókuszba került náluk a régiónk.
„A médiában terjesztett erőszakos propagandájukkal, sokszor manipulált képeikkel próbálják befolyásolni a közönséget, ezzel minél több támogatót és adakozót szerezve. Menhelyet nem működtetnek, például a PETA a „gondozásába” vett állatokat 48 órán belül elaltatja, ha nem talál nekik gazdát. A PETA, illetve európai társszervezeteik az utóbbi időben Közép- és Kelet-Európát vették célba. Patronálásukkal és finanszírozásukkal jöttek létre a környező országokban is az állatvédő, illetve szőrmeellenes szervezetek”
- bosszankodott a szakember.
Hegedűs Anna szerint a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek a szervezetek előbb-utóbb célba fognak venni más állattartó ágazatokat is, nem csak a szőrmeipart. Manapság is hallani olyan véleményeket tőlük, hogy a birkákat nem szabad nyírni, vagy elvenni a méhektől a mézet, mert az az állatok kizsákmányolása – írja a cikk.
