Egyes nyári napok végén akár 1000 eurós megawattóránkénti nagykereskedelmi áramár is megfigyelhető volt a magyar energiapiacon a HUPX júliusi kimutatásai szerint. De vajon mi okoz ilyen mértékű drágulást a villamosenergia-piacon, és milyen hatást gyakorolnak az áramár ingadozások a hazai vállalatok versenyképességére?
Manapság az energiabeszerzésben vagy energiakereskedelemben érdekelt vállalatok számára elengedhetetlen, hogy figyelemmel kísérjék az energiapiac változásait és azok okait, hiszen egy naprakész szemlélet jelentősen csökkentheti az energiabeszerzés költségeit és kockázatait. Harasztovich László, a Greenergy Market Kft. ügyvezető igazgatója és Szatmári Gábor, a Montel kelet-európai értékesítési régiójának vezetője a villamosenergia árak ingadozásának ipari fogyasztókra gyakorolt hatásairól és a vállalatok által implementálható proaktív stratégiákról beszélgettek.
Mi történik a magyar energiapiacon?
A globálisan is tapasztalható egyre melegebb nyári hőmérséklet okán Magyarországon évről-évre emelkedik a klimatizáltság mértéke, ami folyamatosan növekedő energiafogyasztásokat eredményez a többi európai országhoz képest, magyarázza Szatmári. Ez azonban még nem indokolja az energiaáraknak azt a szélsőséges volatilitását, amely az utóbbi években megfigyelhető volt, a probléma ennél sokkal komplexebb.
Magyarország importfüggő, villamosenergiában jellemzően átlagosan 20-40 százalékát importálja a teljes országos fogyasztásnak. […] Hazánknak van egy tranzit szerepe, ahogy a közúthálózatban, úgy a villamosenergia kereskedésben is. Nagyon egyszerűen Nyugat-Európa és Kelet-, Délkelet-Európa között egy tranzitszerepet is betöltünk.
Szatmári szerint az idei nyár egyedülálló volt abban, hogy - az időjárásból kifolyólag kevesebb vízenergiával rendelkező - Délkelet-Európa részéről magas volt az igény a Magyarországon keresztül haladó villamosenergiára, amely megviselte a hazai piacot.
Miért pont este tízkor voltak a legmagasabbak az árak?
A villamosenergia árak volatilitása az esti órákban érte el a csúcsot a HUPX napi kimutatásai alapján. Harasztovich szerint, ha megértjük ennek a jelenségnek az okát, az fontos szerepet játszhat a megfelelő stratégia kialakításában villamosenergia beszerzés tekintetében.
A beépített kapacitások, például a naperőművekből érkező termelés, hatalmasat nőttek Magyarországon 2018-hoz képest amikor ez a szám gyakorlatilag még nulla volt.
Szatmári szerint a beépített kapacitások térnyerése lehet az egyik oka az árak magas volatilitásának, ugyanis a naperőművek termelése hazánkban például kevésbé szabályozott, mint a gázerőműveké. Mivel a naperőművek reggeltől-estig közel maximumon termelnek, beszerzési költségük pedig elhanyagolható (ugyanis csak tőke költség van, operatív nincs), a napközbeni árszintet is alacsonyan tartják, amellyel a gázerőművek nem tudják felvenni a versenyt - hiszen nekik minden nap meg kell vásárolniuk a működéshez szükséges gázt. Ezeknek az erőműveknek mára már jelentősen eltolódott és lecsökkent a csúcsidőszaka, ugyanis csak a naplemente utáni, esti órákban tudnak maximumon termelni, és pótolni a kieső naperőművek termelését. Ugyanebben az időszakban a háztartási fogyasztás is megnő a magas klimatizáltság miatt, és ezen tényezők együttese okozza a nap végi árnövekedést.
Van okuk aggódni a fogyasztóknak?
Harasztovich kiemeli, hogy egyre többen rendelkeznek indexált szerződéssel, így jogosan merül fel kérdésként, hogy rájuk milyen hatással van a villamosenergia-árak volatilitása.
Pánikra szerintem nincsen ok, ha azt nézzük, hogy az elmúlt három-négy évben mi történt az energiapiacon, akkor ehhez képest ez egy átmeneti extrém időszak, és azért ez normalizálódni fog jó eséllyel
- magyarázza Szatmári. Más tényezőket is felsorol, melyektől az árak mérséklődését várja, úgy, mint a termelésből korábban kiesett gázerőművek visszatérését, - ilyen például a Dunamenti Erőmű, amely már április óta karbantartás alatt áll.
A szélsőséges időszakok azonban így is rejtegethetnek némi veszélyt spot elszámolású szerződés esetén, ugyanis a fixáras szerződésekkel szemben az árkockázat itt áttevődik a fogyasztóra. Azaz, amennyiben az árak kiugróan magasak, egy indexált szerződés árkockázatot jelenthet. Fontos, hogy a fogyasztók megfelelő kockázatkezelési stratégiákat alkalmazzanak, például stop loss szinteket határozzanak meg, hogy minimalizálják a potenciális negatív hatásokat.
Harasztovich és Szatmári egyetértenek abban, hogy egy komolyabb erőmű kiesés, vagy megemelkedett fogyasztás sem vezetne azonnali blackout-hoz.
Legextrémebb esetben fogyasztói oldali korlátozásokhoz vezethetett volna [az erőmű kiesés] egyes szegmensekben, de ehhez nem jártunk közel az én tudomásom szerint
- fogalmaz Szatmári. Mindazonáltal kiemeli, hogy
Azt sem lehet elfelejteni, hogy az a fajta meleg hullám, ami most volt, felerősödhet a jövőben. Az, hogy szárazság van a régióban, és a vízenergia termelés kevesebb, úgy tűnik, hogy lehet egyfajta tendencia is, tehát jövőre is számíthatunk hasonlóra.
Mit tehetnek a fogyasztók kockázataik kezelése érdekében?
Érdemes lehet például a rendkívüli időszakokban fixáras szerződésre váltani? Szatmári szerint nem minden esetben:
Szerintem érdemes onnan indítani, hogy egy adott fogyasztónak a saját üzletágának a beszerzési és árazási logikájához kell alkalmazkodnia. Tehát amennyiben valakinek fix árakon kell értékesítenie egy adott terméket, amit gyárt abból a villamosenergiából például, akkor nyilvánvalóan ezek a spot indexált konstrukciók egy jelentősen nagyobb kockázatot hordoznak, mint egy olyan fogyasztónak, aki dinamikusan tudja alakítani az árazását a saját termékén is.
Az is egy megoldás, ha bizonyos százalékot befixálnak havi, negyedéves vagy éves termékekkel, és csak a fennmaradó százalék marad spot indexált, így el lehet érni, hogy egyfajta átlagára lesz a beszerzésnek, amely mindkét piacnak az előnyeit ki tudja használni - ezt nevezzük kockázatkerülő stratégiának. A fixálások előtt azonban elengedhetetlen, hogy megértsék a döntéshozók, mi vezérli az adott pillanatban a magyar energiapiaci árakat, és milyen kockázatokat rejtenek magukban ezek a tényezők. Ez egy vállalat esetében sok kapacitást igényelhet, ami nem mindig áll rendelkezésre. Egy energetikai tanácsadó ebben is segítségére lehet a vállalatnak, hiszen folyamatosan figyelemmel tudja kísérni azokat a fundamentumokat, amelyek a kilengéseket okozzák.
A tracking stratégia egy kevésbé szofisztikált, de időhatékonyabb megoldás. Ennek során a fogyasztó a hátralevő nyitott energiamennyiségét egyenlő részletekben, meghatározott időközönként rögzíti, így elosztva a beszerzés kockázatát.
Ezzel a fajta stratégiával, azt gondolom hogy megint nem lehet nagyon mellé lőni, mert ez átlagáras fedezést fog hozni. Azt szoktuk erre mondani, hogy nem a legjobb de nem is a legrosszabb ár az, amit el lehet ezzel érni.
Sok esetben azonban nem csupán az idő- vagy kapacitáshiány jelent gondot, hanem az energiaipari szakértelem hiánya is. Pedig a megváltozott árkonstrukciók egyértelműen megkövetelnek egy tudatosabb, adatalapú döntéshozást a vállalatok részéről, amely történhet támogató tanácsadókon keresztül, vagy önállóan, ha elég nagy és érett rá a szervezet.
Tehát akkor egy ügyesen átgondolt hedging stratégiával lehet kezelni mondjuk ezt az extrém helyzetet, ami most van.
- foglalja össze Harasztovich.
A magyar energiapiacon tapasztalható árvolatilitás tehát hiába korlátozódik rövidebb időszakokra, kihívást jelenthet a hazai vállalatok számára, különösen azoknak, akik spot indexált szerződésekkel rendelkeznek. Mivel az energiapiac az utóbbi években komplexebbé vált, az energiabeszerzés optimalizálása érdekében elengedhetetlen a változások folyamatos figyelemmel kísérése és a megfelelő kockázatkezelési stratégiák alkalmazása. Emellett az energiaárak szélsőséges ingadozásai komoly hatással lehetnek a versenyképességre, ezért a vállalatoknak érdemes megfontolniuk külső szakértők bevonását is, akik segíthetnek a legmegfelelőbb beszerzési és árazási stratégiák kidolgozásában. Az energiaipar folyamatosan változik, és azok a vállalatok, amelyek proaktívan és stratégiai szemlélettel kezelik az energiafelhasználásukat, hosszú távon is versenyelőnyben lesznek. (x)
(média partner: DLX MEDIA)
