Jelzésértékű a MNB alacsonyabb kamatemelése
Hiába a brutális alapanyag-, és elsősorban energiadrágulás, illetve a méretes élelmiszerpiaci áremelkedés, a jegybank már lassít.


Elemzőket meglepetésként érte

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptember 21-én csak 15 bázisponttal emelte meg a jegybanki alapkamatot, egyben eltolta a kamatfolyosót is. Az alapkamat így 1,65 százalékra, az overnight jegybanki betét kamata 0,7 százalékra, az overnight fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamata 2,6 százalékra emelkedett. A bejelentést követően gyengülni kezdett a forint, mivel a piaci magasabb kamatemelésre számított, az elemzők többsége újabb 30 pontos emelést valószínűsített.

Indoklás

Az MNB számításai azt mondják, hogy a korábban tervezettnél később, a jövő év elejétől kezd csak csökkenni az infláció, és várhatóan csak a jövő év második felében kerül a 3 százalékos célszint közelébe. Virág Barnabás, az MNB alelnökének indoklása szerint, most átfogó (negyedéves) értékelés is született. Az inflációról, mint legfontosabb tényezőről deklarálta, hogy az inflációs tényezők tartósan velünk vannak, a kockázatok még mindig felfelé mutatnak.

Éppen ezért az MNB három együttes intézkedéssel folytatta a ciklust:

  • az alapkamatot és a kamatfolyosót 15-15 ponttal feljebb tolta, a jövőre nézve ez a mérték lesz irányadó és az emelés havi ütemezéssel megy tovább,
  • az MNB megint csökkentette a heti állampapír-vásárlásait, ezúttal is 10 milliárd forinttal, 50 milliárdról, 40 milliárdra apasztotta a mértéket,
  • végül az MNB a forintlikviditást nyújtó 1100 milliárd forintos swapállomány fokozatos kivezetéséről és szűkítéséről is döntött.

The Conversation

Ne hagyd ki!