Vajon a mobiltelefonjaink maradnak lapos dobozkák, vagy lesz idén valami nagyobb ugrás, amit már rég láttunk? Megnézzük az esélyeket!
Hajtogatom, tekergetem
Az úgynevezett flip-mobilok korszaka már 2007-ben leáldozott, hiszen a biztonsági üveggel védett, teljes előlapot takaró okostelefonos érintőkijelzőket nem lehetett meghajlítani. Az elmúlt években azonban már megjelentek azok az OLED-panelek, amelyek hajlíthatóak vagy hajtogathatóak. Talán ez volt az egyetlen igazi dizájnbeli újítás az első iPhone és androidos készülékek kiadása óta. A kezdeti, kísérleti modellekben még akadtak gyerekbetegségek. Egy hajtogatható telefon gyakran gyengébb víz- és porállóságot kínált és kihajtott állapotban a kijelző sem volt mindig egyenletes a hajtás vonala mentén. Mára ez már a múlté! A Galaxy Fold és Flip modellekkel 2024-ben is továbblép a Samsung, amely legelőször jelentkezett ilyen készülékekkel. Tavaly egyébként jó pár más márkából is elérhető volt valamilyen hajtogatós készülék, többek között a Google, a Motorola, a OnePlus és a Honor is megjelentetett ilyeneket. A szakértők arra számítanak, hogy idén a csúcskészülékek mellett már a középkategóriában is megjelennek összehajtható eszközök. Ezt tavaly a Motorola Razr már meglépte, és a várakozások szerint lesznek más modellek is azoknak, akik nem szeretnének a legfelső polcról válogatni.
MIndentudó rendszerek
Egyre több szolgáltatás támaszkodik a mesterséges intelligenciára. A tavalyi év például a ChatGPT és az MI-alapú képgenerátorok előretörésétől volt hangos. A technológia folyamatosan épül be a mobilokba is, több gyártó használ már ilyen algoritmusokat például arra, hogy a kamerák által rögzített képeket automatikusan finomítsa, eltávolítsa a hibákat, egységesítse a megvilágítást és segítsen az utólagos retusálásban is. Az úgynevezett generatív MI is egyre több készülék funkciói között jelenik meg. A legnagyobb chipgyártók, így a Samsung, a Qualcomm és a MediaTek is jelezték, hogy lapkáikat már az MI feladatokra optimalizálva fejlesztik. Ennek folyományaként pedig a legújabb mobilos rendszerekben elérhetőek lesznek olyan lehetőségek, mint az automatikus képgenerálás. Ám ennél hétköznapibb területeken is tapasztalhatunk újdonságokat. A Samsung már bejelentette, hogy telefonhívások közben a mesterséges intelligencia képes lesz valós időben fordítani a beszélgetés tartalmát, vagy egy hívás végeztével szövegesen összefoglalni annak lényegét. Okosodnak az olyan hang-alapú segédek is, mint a Google Asszisztens, a Samsung Bixby vagy az Apple Siri, a válaszaik, megoldásaik egyre életszerűbbé és összetettebbé válnak.
Csendesedő megapixel-háború
Bár egy időben egyértelműnek számított, ma már egyre többen látják: nem attól jó egy mobilos kamera, minél több megapixelre képes. Önmagában ugyanis a nagy felbontás sokszor zajos, bemozdult, "maszatos" képeket, remegő videókat eredményez. Épp ezért egyre több gyártó dolgozik azon, hogy a kamerarendszert inkább képstabilizátorral és szoftveres rásegítéssel ruházza fel. A 100 megapixel-környéki csúcsmodellek is azzal érnek el kiváló képminőséget, hogy az elkészült kép nem használja ki a maximális felbontást, hanem annak képpontjait összevonva alkot tűéles, színgazdag képeket. Egyre több helyről várható úgynevezett periszkóp-kamera is. A módszert arra használják, hogy okos elrendezéssel valódi zoomot tudjanak biztosítani a vékony mobiloknál is. Régen a fényképezőgépekben a lencsék nagyobb zoomoláskor kitüremkedtek, ami telefonon nem lenne célszerű, ezért a lencsék mozgatását a készülékházon belül, különféle elforgatásokkal oldják meg. Periszkóp-szerűen, de kívülről láthatatlanul. A Samsung, a Huawei vagy az Apple már néhány éve alkalmaz ilyen technológiát, de a források szerint a versenybe idén beszáll a OnePlus, a Realme, az Oppo, a Xiaomi, a Motorola és a vivo is.
Izomerő takaréklángon
A mobilok belsejében a számítógépekhez hasonlóan processzorok, rendszermemória és egyéb hasonló komponensek dolgoznak. Értelemszerűen, minél erősebb a processzor (pontosabban mobilok esetén a számítási és grafikai számításokat, valamint a kommunikációt is vezérlő rendszerchip), minél nagyobb és gyorsabb a memória (RAM) és a háttértár, annál modernebb egy készülék. Komolyabb hardverrel gyorsabban indulnak az alkalmazások, nem akadnak vagy lassulnak a legújabb, erőigényes appok, játékok. Nagyobb felbontású, részletgazdagabb filmeket és videókat nézhetünk, valamint akár több alkalmazást is futtathatunk egyszerre. Ám nem csak erről szólnak a fejlesztések. A másik oldalon ugyanis arra is figyelni kell, hogy az egyre erősödő alkatrészek ne terheljék meg jobban a telefonokat, azaz ne merítsék le őket órák alatt. Az egyre jobban miniatürizált chipfejlesztés lehetővé teszi, hogy egy apró lapkán már sokmillió tranzisztor dolgozzon, ami csökkenti a működés közben keletkezett hőt és visszafogja az áramfelvételt is. A mai, többmagos chipek általában azzal segítik az energiahatékonyságot, hogy átlagos feladatokhoz, például böngészéshez, képnézegetéshez csak a gyengébb, de kisebb áramfelvételű magokat használják, az erősebbeket csak akkor kapcsolják be, amikor valóban szükség van rájuk, például egy komolyabb játék futtatásakor. A legnagyobb szereplők, például a Qualcomm, a MediaTek, a Samsung és az Apple egyaránt olyan újdonságokat ígérnek, amik minden eddiginél erősebbek, ám fogyasztásban még kímélőbbek lesznek.
5G, pont!
Ahogy a világon, és ezen belül Magyarországon is egyre terjed a legújabb generációs mobilhálózat lefedettsége, egyre több telefon kínál 5G-kompatibilitást. Ez azt jelenti, hogy elérhető kapcsolat esetén automatikusan 5G-n keresztül történik az adat- és hangkapcsolat. A 2024-ben megjelenő okostelefonok legtöbbjében már alapértelmezett lesz az 5G. Persze már ilyenkor is felmerül a kérdés, mikor érkezhet a következő generáció. Nos, erre még biztosan nem idén kerül sor, de nem is a következő néhány évben. Az 5G-ben ugyanis még jelentős potenciál van, hiszen a ma működő hálózatok még nem érik el a technológia által biztosított elméleti sebességhatárokat. Ezért első körben az várható, hogy a hálózati berendezések gyártói és a szolgáltatók a meglévő infrastruktúrát fejlesztik majd. Persze emellett már sokan dolgoznak a 6G-hez kapcsolódó újdonságokon. A legnagyobb iparági szereplők mellett például az ELTE Informatikai Karán egy kutatócsoport az úgynevezett DESIRE6G projekten dolgozik az Amszterdami Egyetem ernyője alatt. Ez egy olyan újszerű érintésmentes vezérlő, irányító és szervező platformot fejleszt ki a mesterséges intelligencia integrációjával, ami nagy teljesítményigényű ágazatokat is ki tud szolgálni. Mindenesetre az első 6G-s hálózatot a téren vezetőnek számító Dél-Korea is legkorábban 2028-ra kezdené elindítani, világszerte pedig egy-két évvel ezután kerülne sor az első éles bevetésre.
Perifériák perifériája
Manapság a mobiltelefonok teljes jogú, multifunkciós eszközök, amelyeknek saját periféria-ökoszisztémája alakult ki. 2024-re az okosórák akár alanyi jogon is mobiltelefonként funkcionáló segédek lettek. A csuklón hordott eszközökbe is sikerült olyan hardveres erőt bezsúfolni, hogy a telefont otthon hagyva is elmehessünk futni vagy sétálni. A beépített SIM-kártyás órák eközben is jelzik az érkező üzeneteket és hívásokat, bizonyos modelleken pedig videóchatelni is tudunk. Az okosórák másik nagy fejlődési területe az egészségügy. Míg első körben legfeljebb a megtett lépéseinket számolták, ma már a fejlettebb modellek figyelik a szívritmust, a vér oxigénszaturációját, az alvásunk minőségét, valamint az élettani adatainkból stressz-szintet is meghatároznak. Idén a legnagyobb gyártók, így az Apple, a Samsung és a Huawei is új okosórákkal készülnek. A Galaxy Watch 7 széria több taggal is érkezik a várakozások szerint nyáron, és az eddigi egészségügyi funkciók mellé leginkább az okosmérleget helyettesítő "teljes testanalízis" megjelenését várják. Az Apple-nél idén lesz 10 éve, hogy megjelent az első Apple Watch, ezért a legtöbben egy minden extrával felszerelt, jubileumi modellt várnak. Emellett pedig valószínű egy olcsóbb, kompakt Watch SE érkezése is. A többi gyártó sem tétlenkedik, új órákat várnak a Huawei és a OnePlus műhelyéből, futós-kirándulós, navigációra kihegyezett új modellt hoz ki a Garmin, és ami talán még fontosabb, idén érkezünk el oda, hogy már a másodvonalbeli, középkategóriás, vagy akár olcsó termékeket gyártó cégek termékei is elözönlik a boltokat. Ami pedig majdnem okosóra, de legalább ennyire izgalmas: 2024-re várják a Samsung Galaxy Ring megjelenését, ami nem más, mint egy okosgyűrű. Ez önmagában nem képes kommunikálni velünk, inkább arra való, hogy még több élettani adatot rögzítsen a napunkról, amit aztán a Samsung Health szoftverre továbbít. Leginkább annak szánják, aki nem szeretne okosórát hordani, de egy alig észrevehető kütyüvel mégis szeretné feltérképezni minden élettani funkcióját.
VR the world?
A virtuális valóság egyelőre inkább a hozzáértők kiegészítője, egy extra játékélményt kínáló multimédiás eszköz, amely ugyan tényleg hihetetlen élményt nyújt, ám ezidáig nem lett belőle minden háztartásban megjelenő sláger. Az igazán nagy újdonság viszont az lesz, ha a kissé elnagyolt, sokszor vezetékhez kötött headsetek helyett végre megjelennek azok a VR-eszközök, amelyek már kinézetükben, formavilágukban és méretükben is közelítenek a valódi szemüvegekhez. Az Apple tavaly jelentette be a Vision Pro nevű újdonságát, amely az Egyesült Államokban idén februárban vált rendelhetővé. A világ többi részén csak fokozatosan vezetik be a modellt, de a 3500 dolláros vételár egyelőre csak a tényleg elkötelezettek számára teszi vonzóvá. Persze a Vision Pro sem „drótkeretes” méret, de egy jóval kényelmesebb és viselhetőbb formát ad, kissé egy síszemüveghez hasonlíthatóan. A vezérlése is újszerű, hiszen hangokból és gesztusokból is ért. A limitált széria és a vételár miatt 2024 ebből a szempontból inkább kísérleti évnek számít. Idén kiderül, mekkora a valós kereslet az efféle termékek iránt, miként az is, hogy az Apple után más gyártók is elkezdik-e kiadni saját okosszemüvegeiket? Olyan eszközöket, amelyek nem csak térbeli játékélményt és valószerű filmnézést kínálnak, hanem a kiterjesztett valóságnak köszönhetően egy sor teljesen új funkciót is lehetővé tesznek a virtuális tárgyalóasztaltól a valódi asztalon épített virtuális legókockákig.
