Infláció, rezsicsökkentés, katázás, véleményt mondtak a magyarok

A Publicus Intézet a Népszava megbízásából végzett kutatást a lakosságot érintő friss változásokról. A gazdaságra vonatkozó kérdéseket és válaszokat tekintjük át.


A felmérésben a legtöbben az élelmiszerárak növekedését (60 százalék) és a rezsiárak emelkedését (57 százalék) jelölték meg olyan problémaként, amely a válaszadókat „nagyon súlyosan fogja érinteni” az elkövetkező évben. A nyugdíjak és fizetések vásárlóerejének csökkenéséről 49 százalék, a megtakarítások csökkenéséről 43 százalék, általában a megélhetésről 30 százalék állította ugyanezt. A munkanélküliséget 8 százalék említette a súlyos problémák sorában.

Markáns az eltérés a kormánypártiak és az ellenzékiek véleménye között. Az adatokból ugyanakkor kitűnik: a kormány hiába igyekszik azzal nyugtatni az embereket, hogy csak a lakosság negyede fog magasabb rezsiszámlát fizetni, a többség úgy gondolja, kárvallottja lesz az intézkedésnek.

A relatív többség (47 százalék) úgy tapasztalja, hogy az áremelkedés mértéke tavalyhoz képest a 30 százalékot is meghaladja. Átlagosan 44 százalékos inflációt érzékelnek az emberek (júniusban ez a szám 33 százalék volt.) A megkérdezettek csaknem harmada az előttünk álló évben is hasonló mértékű áremelkedésre számít.

Arra a kérdésre, hogy ki vagy mi felelős a nagy áremelkedésért, az inflációért, 31 százalék válaszolta azt, hogy „nagyobb mértékben a háború a felelős, kisebb mértékben a kormány gazdaságpolitikája”. Ennél valamivel többen vannak azok (34 százalék), akik szerint „nagyobb mértékben a kormány gazdaságpolitikája a felelős, kisebb mértékben az ukrajnai háború”. További 29 százalék véli úgy, hogy „egyenlő arányban felelősek”.

A rezsicsökkentés átalakításának alapelvével az összes megkérdezett 25 százaléka egyetért, 10 százaléka inkább egyetért, míg 48 százalék nem ért egyet, 14 százalék inkább nem ért egyet. A politikai preferenciák ezúttal is meghatározók. Az ellenzékiek jóval magasabb arányban utasítják el az intézkedést, a bizonytalanok az ellenzéki álláspontot erősítik.

A többség azzal kalkulál, hogy háztartásában a gáz- és villanyfogyasztás túllépi majd a támogatott mértéket. Ezen belül 61 százalék jelölte meg a gázt, 81 százalék pedig a villanyt. Az érintettek nagyjából negyede úgy számol, hogy nagymértékben (legalább 50 százalékkal) fogja túllépni a fogyasztási limitet. Ebben a körben 47 százalék felelte azt, hogy nagy nehézséget okoz majd a számlák kifizetése. Elenyészően kevesen vannak azok, akik jelentősen vissza tudják fogni az energiafogyasztásukat.

A katázás átalakítása a felmérés résztvevőinek 9 százalékát érinti közvetlenül, 12 százaléknak a háztartásában vannak katás vállalkozók: 60 százalékuk nem tud úgy katás maradni, hogy a jövőben csak magánszemélyeknek számlázhat. Közülük 35 százalék úgy tervezi, hogy folytatja a tevékenységét más adózási formában, 25 százalék megszünteti a vállalkozását, és mást fog csinálni (például munkaviszonyt létesít), 12 százalék megszünteti a vállalkozását, és elköltözik más országba, 28 százalék még nem tudja, mi lesz.

Azzal, ahogyan a kormány átalakította a katázást, 12 százalék „teljes mértékben” egyetért, 10 százalék alapvetően egyetért, csak kevesli a határidőt, 24 százalék „alapvetően egyetért, de nem így kellett volna átalakítani”, 40 százalék nem ért egyet (14 százalék nem válaszolt).


The Conversation

Ne hagyd ki!