Sorrendbe állították a világ 25 legjelentősebb bortermelő országát az alapján, hogy hova érdemesebb utazni, ha borturistának állnánk.
Előkelő helyen Magyarország
Hazánk a világ tizedik legjobb borturisztikai célpontja egy elemzés szerint. A tanulmányt az usebounce.com készítette, és az OIV „State of the world vitivinicultural sector in 2020” (A világ borászati ágazatának helyzete 2020-ban) nevű jelentését vette hozzá alapul.
A portál 25 nagy bortermelő országot vizsgált meg. Felmérte a 100 ezer főre vetített átlagos hazai borfogyasztást, a termelést, az exportot, a szőlőültetvények méretét, a bortúrák számát, valamint egy palack bor átlagárát is. A kapott értékek alapján pedig rangsorolták egy 10-es skálás az országokat.
Íme a sorrend:
- Olaszország: 8,28 pont
- Portugália: 7,88 pont
- Spanyolország: 7,16 pont
- Franciaország: 6,86 pont
- Új-Zéland: 5,53 pont
- Görögország: 5,24 pont
- Chile: 5,01 pont
- Argentína: 4,65 pont
- Ausztrália: 5,54 pont
- Magyarország: 4,23 pont
A Bounce összesítése szerint hazánkban 18,5 millió hektoliter bort iszunk és 28 millió hektolitert termelünk 67 ezer hektárnyi területen. 667 bortúra van Magyarországon, és egy üveg bor ára átlagosan 4,32 dollár (1400 forint).
Ennyit ér a magyar bor
December közepén írtunk róla, hogy igen érdekes adatokat tett közzé a KSH. A statisztikák lényeges információkkal szolgálnak a magyar boripar és borpiac helyzetéről.
Például azt, hogy nem érte el az 1 euró/liter átlagárat a magyar borexport 2020-ban. A behozott borokat azonban sokkal drágábban mérték, mintegy 2,6 euróért literenként. Az exportunk több mint felét olcsó, tartályban szállított bor tette ki. Importáruként viszont elsősorban drágább, palackos borok érkeztek. Az EU-ban csupán az exportált szlovák bor volt olcsóbb, mint a magyar. Ausztria viszont átlagosan háromszor, Franciaország pedig több mint hatszor drágábban értékesítette az italokat külföldön, mint mi.
Az importunk literenkénti átlagára igaz, hogy jóval nagyobb volt, mint az exporté, azonban csupán 20 millió euró értékben hoztunk az országba, jellemzően olasz, francia és német borokat. A teljes borexportunk viszont tavaly 120 millió eurót tett ki. Ez körülbelül a teljes hazai termékexport 0,1 százalékának felel meg. Többségében Szlovákiába, Németországba, az Egyesült Királyságba és Csehországba küldtünk árut. Az előző években a hazai bortermelésünk 300 és 360 millió liter között alakult, ami az Európai Unió teljes bortermelésének körülbelül kettő százaléka – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal „Szőlőültetvények, 2020” című kiadványából.
Szőlőültetvények Magyarországon
Hazánk összes szőlőültetvénye 62 ezer hektárt tett ki tavaly. Ezekért a mezőgazdasági területekért fizettek átlagosan legtöbbet 2020-ban az országban, mintegy 2,4 millió forintot hektáronként. A területek 70 százaléka egyébként 5 hektárnál nagyobb ültetvény, azonban a szőlőműveléssel foglalkozók 84 százaléka 3 hektárnál kisebb területtel rendelkezik. Ezzel szemben az ültetvények körülbelül 70 százalékát a gazdaságok 10 százaléka műveli.
Magyarországon az elmúlt mintegy két évtizedben a szőlőskertek területe a harmadával csökkent. Ennek elsődleges oka a borvidékeken kívüli ültevények felszámolása volt.
Az országban 22 borvidéket különböztetünk meg, amelyek közül a kunsági a legnagyobb, közel 20 ezer hektár. A szőlős területeink mintegy 70 százalékán fehér borszőlőt termesztenek. A vörös szőlőfajták dominálnak azonban a szekszárdi, villányi, soproni és az egri borrégiókban. A móri, nagy-somlói és tokaji vidéken pedig szinte nincs is vörös szőlő.
Az összterület 12 százalékán a kék kékfrankos szőlőt termelik, 9 százalékán a fehér bianca-t, 7 százalékán pedig a szintén fehér cserszegi fűszerest.
Manapság az ültetvényeink kora meglehetősen kiegyenlített: nagyjából egyenlő arányban vannak 3–9 év közötti, 10-19 év közötti és 30 évnél idősebb ültetvények – derül ki a KSH adataiból.
