Kialakulóban van egy olyan új járműtípus, amely forradalmasíthatja a városok közötti és a városokon belüli áru- és személyszállítást. Olyan elektromos, vagy hibrid-elektromos meghajtású, függőleges fel- és leszállásra képes járművekről van szó, amelyek a hagyományos helikoptereknél halkabban, gyorsabban és olcsóbban juttatják el terhüket a célba. Ez a kategória a hybrid-electric vertical takeoff and landing, azaz az eVTOL pilóta nélküli légijármű.
Sci-fiből valóság?
Száz évvel ezelőtt Glenn Curtiss, az amerikai repülés úttörője, az USA repülőgépiparának egyik megteremtője olyan háromüléses, leszerelhető szárnyú „repülő autókról" álmodozott, amelyek a levegőben percekre rövidítik a földön órákig tartó utazásokat. Egy évszázad után Curtiss álma megvalósulni látszik. Jelenleg az autonóm városi repülőgéppiac sci-finek tűnik. Ám nem árt tudni, hogy vállalkozások tucatjai versenyeznek a repülő taxik fejlesztésében. A kockázati befektetők, az autóipari cégek és a légiközlekedési vállalatok, sőt még az Uber telekocsitársaság is aktív szereplői a piacnak, amely 2040-ig akár másfél milliárd dollárra hízhat.
Az első fecskék
A német Volocopter cég elektromos, függőlegesen fel- és leszálló légi taxija, a VoloCity már kereskedelmi engedéllyel is rendelkezik. A gépek egyszemélyesek, a jegy 300 euróba (nagyjából 100 ezer forint) kerülne. Az első kereskedelmi járatok 2022-ben indulnának. Először pilóta vezetné a taxit, de később a járművek önvezetőek lennének és városon belül, valamint a repülőterekre vinnék utasaikat. Amerikában pedig az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, a United Airlines szeretne 200 repülőtaxit venni, hogy utasait a repülőtérre szállíthassa. A cég 1 milliárd dollárt fizet a Mesa Airlines Archer repülőtaxiiért, amelyek 95 kilométeres hatótávolsággal és 240 km/h sebességgel rendelkeznek.
Nem fenékig tejfel
A repülőtaxik elterjedéséig azonban a hatóságoknak és az üzemeltetőknek számtalan komoly problémát kell még megoldaniuk. A Deloitte tanácsadócég tanulmányban összegezte a legfontosabbakat. Ezek:
Technológiai kihívások: Az eVTOL ma még nem teljesen kiforrott technológia. Megbízhatóan működő hajtóműveket, nagy pontosságú helymeghatározó rendszereket, fejlett érzékelési és balesetvédelmi megoldásokat kell megalkotni a technológia sikerre vitele érdekében. Kulcsfontosságú az energiagazdálkodási kérdések megválaszolása is.
Infrastrukturális kihívások: Ki kell építeni az eVTOL-ok működtetéséhez szükséges infrastruktúrát. A fel- és leszállóhelyeken, a parkolókon, a töltő- és szervizállomásokon, vészhelyzeti leszállóhelyeken túl elkerülhetetlen a kommunikációs- és irányítási hálózat, valamint egy egységes operációs rendszer létrehozása.
Mit szólnak az emberek?
Szabályozási kihívások: Nagyon komoly kérdést jelent a működési keretek meghatározása. Nem is csoda, hogy a járművek fejlesztése mellett az eVTOL gyártók egymással összefogva gőzerővel munkálkodnak a légitaxi közlekedés szabályozási kereteinek kialakításán is. A legnagyobb feladatot a megnövekedett forgalmú légtér biztonságos és hatékony működtetése jelenti. Ki kell építeni a pilóta nélküli járművek forgalomirányítási rendszerét, amely képes együttműködni a meglévő légiforgalmi rendszerekkel is. Ehhez megbízható és biztonságosan működő kommunikációs hálózatra, kiszámítható és következetes navigációs rendszerre és állandó felügyeletre lesz szükség.
Társadalmi kihívások: A Deloitte egy 10 ezer fős fogyasztói felmérésben vizsgálta, hogyan vélekednek az emberek az eVTOL-okról. A válaszadók közel fele szerint a technológia remek megoldás a közlekedési dugók ellen, ám 80 százalékuk úgy véli, ezek az eszközök nem teljesen biztonságosak. Kulcskérdés tehát, hogy a gyártók le tudják-e győzni ezeket a félelmeket.
Változások a levegőben
Amennyiben sikerül legyőzni a nehézségeket, az eVTOL-ok három területen hozhatnak forradalmi változást.
Légiirányítási rendszer: A hagyományos légi járműveknél, azaz a repülőgépeknél és helikoptereknél várhatóan jóval több személy- és áruszállításban részt vevő eVTOL repülhet majd, így a légteret meg kell osztani és külön-külön kell majd kezelni. Azt, hogy a két rendszer hogyan működjön egymás mellett, a kormányoknak és a helyi önkormányzatoknak kell meghatározniuk. A hatóságoknak kell majd eldönteniük, hogy a pilóta nélküli járművek milyen légialkalmassági tanúsítvány birtokában és milyen követelmények teljesítése esetén közlekedhetnek majd.
Városi infrastruktúra: Az eVTOL-ok kiszolgálásához szükséges létesítmények kiépítése a városban nem egyszerű és nem olcsó. Elkerülhetetlen, hogy ezen feltételek megteremtésében ne csak a vállalkozások, hanem az önkormányzatok is részt vállaljanak.
Légiipar: Ahogy az elektromos autók megjelenése is lépéskényszerbe hozta a hagyományos autógyártókat, a légiiparban is komoly változásokra lehet számítani. Miképpen a technológiai fejlesztések és a földrajzi helymeghatározás előnyeit ötvözve megjelentek az autó- és utazásmegosztó szolgáltatások és átformálták a városi közlekedés képét, az eVTOL technológia is úgy változtatja majd meg a városok közti és a nagyvárosokon belüli légiforgalmat.
