A szankciók ellenére Oroszország gazdasága vásárlóerő-paritáson számolva Európában az első helyre került, megelőzve Németországot, a világon pedig az ötödik - Kína, az Egyesült Államok, India és Japán után - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Habarovszkban egy távol-keleti vállalkozókkal megtartott találkozón. A számok alapján igaza van.
"Egy főre számítva még mindig igyekeznünk kell. Ezért van még min dolgoznunk" - ismerte el, hozzáfűzve, hogy "nem a lakosság van a GDP-ért, hanem a GDP van a lakosságért".
Putyin szerint Oroszország GDP-növekedése 2023-ban meghaladhatja a 4 százalékot (a korábbi becslés 3,5 százalék volt). Ugyanakkor, mint mondta, a szankciók által kiváltott visszaesés 2022-ben a jósoltnál kisebb, 2,1 helyett 1,2 százalékos volt.
Az orosz elnök magasnak nevezte a 16 százalékos irányadó kamatrátát, amely szerinte "átmeneti jellegű". Azt jósolta, hogy ez csökkeni fog, "amint az inflációval kapcsolatos kérdések megoldódnak". Úgy vélekedett, hogy az inflációs helyzet "hamarosan javulni fog", Oroszország el fogja érni a célszámokat.
A belföldi turisztikai programról szólva azt mondta, hogy ez már "működik és eredményeket hoz". Sürgette ezen belül az étteremhálózatok fejlesztését. "Fejlesztenünk kell a Kuril-szigetek turisztikai klaszterét. Azt mondják, nagyon érdekes ott. Én sajnos még nem jártam ott de mindenképpen el fogok menni" - ígérte Vlagyimir Putyin a Japán által vitatott hovatartozású szigetcsoportról szólva Habarovszkban. (Az MTI moszkvai tudósítójának jelentése)
A mostani bejelentés Oroszország gazdasági teljestményéről nem is olyan meghökkentő, mint az elsőre gondolnánk, és nem is előzmények nélküli. A Mandiner már a nyáron idézte az intellinews.com beszámolóját, ami alátámasztja az orosz elnök szavait. A magyar portál azt is tisztába tette, mit jelent a vásárlóerő-paritás: azt a mérési módszert, amely azt vizsgálja, hogy pontosan ugyanahhoz a termékhez vagy szolgáltatáshoz egy adott ország valutájában mennyiért lehet hozzájutni egy másik ország pénzneméhez képest. Ez megbízható adathalmazt biztosít az életszínvonal vizsgálatához, miután éppen azt veszi figyelembe, amit a hagyományos GDP-vizsgálat nem: az egyes államok árkülönbségeit. Márpedig Oroszország a háború ellenére jobban áll e tekintetben, mint Németország.