A Legfőbb Ügyészségnek tett feljelentés a Szijjártó Péter által vezetett minisztériumban 2020 márciusában és áprilisában a Covid-járvány elleni védekezés kapcsán, körülbelül 300 milliárd forint értékben lefolytatott, közbeszerzés alóli kivételként kezelt beszerzéseket érinti. A minisztériumban folyó átvilágításkor talált információk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanúját és a minisztérium előző felső vezetésének felelősségét vetik fel. Orbán Anita tájékoztatása szerint a feljelentés tárgyát képező beszerzések során elsősorban lélegeztetőgépeket vásároltak.
Kiemelte: a vizsgálat megkezdésekor a minisztériumban a beszerzésekről született dokumentáció hiányosan állt rendelkezésre, azonban ezeket 100 százalékosan nem tudták korábban törölni, sok mindent informatikai eszközökkel vissza tudtak állítani, amelyekkel teljesebb képet kaphattak a történtekről. A visszaállított információk nagysága eléri a 88 gigabájtot és a 130 ezer fájlt.
Az átvilágításkor feltárt információk szerint mennyiségi túlbeszerzés történt, a használhatóság figyelmen kívül hagyásával, valamint jelentős árkülönbözetet találtak a gyártói árakhoz képest. Egy invazív lélegeztetőgép működtetéséhez intenzív terápiás orvos, szakápoló, oxigénellátás és intenzív ágy is szükséges, és a később nyilvánosságra került adatok szerint Magyarországon nagyságrendileg 800-2000 beteg egyidejűleg intenzív ellátása volt biztosítható, azaz nem a gépek, hanem a képzett személyek hiánya volt a limit. Ennek ellenére a beszerzésről döntők a gépszámot kezelték önálló kapacitásként, ugyanakkor még a járvány csúcsán is mindössze mintegy 2500 gép jutott el kórházakhoz, a készlet döntő része tartósan jelenleg is raktárban van - ismertette a külügyminiszter.
Arról is beszámolt: a vámkezeléskor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezésére álló eredeti gyártói számlák jelentősen alacsonyabb értéket mutattak, mint amennyit a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a magyar viszonteladóknak fizetett. Hat cég esetében tételesen kimutatható a különbözet, ami 13,48 milliárd forintot jelent.
Sajtóinformációk szerint a szállított gépek átlagára 17 millió forint volt, míg ugyanezek a modellek a gyártónál 1000 és 5000 dollár közötti áron voltak elérhetők, ami 348 ezertől 1,3 millió forintig terjed. Orbán Anita emlékeztetett: egy korábbi kormányhatározat hatalmazta fel miniszterként arra, hogy a lélegeztetőgép-beszerzéseket tárják fel. Ennek részeként javaslatot tesz majd a nyilvánosságra hozandó dokumentumokra is.
A feljelentésben indítványozta azt is, hogy a nyomozóhatóság keressen meg más szerveket is, amelyek érintettek voltak ezekben a beszerzésekben, így a korábban az egészségügyért felelős belügyi tárcát, a NAV-ot vagy az Operatív Törzset. Hangsúlyozta, hogy az átvilágítás nem az operatív szinteken látta a felelősséget, hanem az előző felső vezetés felelősségének gyanúját vetette fel, a károsult maga az államháztartás. Kérdésre válaszolva a miniszter megerősítette: a minisztériumi átvilágítás előrehaladásával további feljelentések várhatók.
A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a KKM 2020 tavaszán - a veszélyhelyzeti különleges jogrend keretében - mintegy 16 853 darab lélegeztetőgépet, továbbá védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket szerzett be. A járvány kapcsán országosan beszerzett lélegeztetőgépek száma 19 002 volt, ebből a legnagyobb tételt, 16 853 darabot a KKM vásárolt. (Forrás: MTI)
A koronavírus-járvány idején a Fidesz-KDNP-kormány mindent megtett annak érdekében, hogy ne legyen hiány életmentő eszközökből, a beszerzések célja a magyar emberek életének megvédése volt - közölte a Fidesz-frakció az MTI-hez eljuttatott közleményében azt követően, hogy Orbán Anita külügyminiszter bejelentette: feljelentést tett a Covid elleni védekezéssel kapcsolatban 2020 tavaszán, Szijjártó Péter minisztersége alatt lefolytatott beszerzések ügyében.
Az ellenzéki párt közleményében azt írták: egy világjárvány közepén nem lehetett előre tudni, pontosan mennyi lélegeztetőgépre, maszkra vagy kesztyűre lesz szükség, és a kormány nem vállalhatta annak kockázatát, hogy egyetlen magyar ember is eszközhiány miatt ellátás nélkül maradjon.
Az akkori kormány egyetértett a munkáját segítő tudósokkal és az operatív törzzsel abban, hogy a lélegeztetőgépek számának jelentős és gyors növelése szükséges. Ezt a célt szolgálták a könnyített közbeszerzési szabályok és végrehajtott beszerzések - emelték ki.
Hozzátették, hogy közben a világpiacon "vérre menő" küzdelem folyt a lélegeztetőgépek beszerzéséért. Ezért szerintük felelős és helyes döntést hozott a korábbi kormány akkor, amikor annyi eszközt vásárolt, amennyit csak lehetett.
El kellett kerülni ugyanis a dél-európai országokból ismert viszonyokat: amikor Olaszországban beteltek az intenzív osztályok, az orvosoknak elegendő gép hiányában dönteniük kellett arról, hogy kit fognak lélegeztetőgépre kötni, és kit nem - magyarázták.
Úgy fogalmaztak: a kérdés 2020-ban egyszerű volt: "kockáztassuk-e, hogy nem lesz elegendő lélegeztetőgép?".
A kormány ezt a kockázatot nem vállalta, mert az emberi élet védelmét semmilyen más szempont nem írhatja felül. "Most, hat év távlatából, 4 kávé után a Tisza-kormány sem gondolhatja komolyan, hogy nem ez volt a felelős döntés" - áll a közleményben.
