A Központi Statisztikai Hivatal előzetes jelentése szerint 2090 milliárd forint, a GDP 9,0 százaléka volt a kormányzati szektor első negyedévi hiánya, ami az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,1 százalékponttal lett magasabb. A kormányzati szektor bevétele 9327 milliárd, kiadása 11 417 milliárd forintot tett ki ebben az időszakban, a múlt év azonos időszakához képest a bevételek 960 milliárd forinttal, 11,5 százalékkal, a kiadások 1798 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal nőttek.,
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője az MTI-nek nyilatkozva úgy látja: az év eleji lazább költségvetési helyzet jelentősen korlátozza a fiskális politika mozgásterét. Számításai szerint idén éves átlagban 6 százalék felett alakulhat a költségvetés eredményszemléletű hiánya, ugyanakkor a hiánypálya jelentős mértékben függ attól, hogy a kormányzat a második félévben milyen intézkedéseket hoz. A várhatóan beérkező uniós források az elszámolási szabályok szerint az eredményszemléletű hiányra közvetlenül nem hatnak, csak közvetve a gazdasági növekedés esetleges élénkítése révén, viszont pénzforgalmi oldalról mérséklik a finanszírozási szükségletet, ami az államadósságra és a kamatkiadásokra is pozitív hatást gyakorolhat.
A választások előtti költekezés után Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát sem lepte meg az államháztartás első negyedévi magas hiánya, amire a pénzforgalmi adatok alapján is számítani lehetett. Az első negyedéves hiányadatok közül az idősor 1999-es kezdete óta ez a negyedik legmagasabb deficit: a legmagasabb hiányt 2006-ban, egy szintén választási évben mérték, akkor a deficit a GDP 15,4 százaléka volt.
Mint összegezte: senkit nem ér meglepetésként, hogy a költségvetési törvényben szereplő 3,9 százalékos, illetve a megemelt 5,0 százalékos hiány sem lesz tartható idén, remélhetőleg azonban nem éri el a hiány a GDP 7 százalékát. Ebből a szempontból meghatározó lesz az új kormány által beterjesztendő pótköltségvetési, ami mindenképpen javíthat az átláthatóságon, ugyanakkor kérdés, hogy milyen hiánycélt tűz ki idénre. Rámutatott, hogy a piac már egyre inkább a következő évek költségvetési pályára figyel, hiszen abban már meghatározó lesz, hogy mennyire folytat szigorú fiskális politikát az új kormányzat és hogyan kívánja elérni az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. (Forrás:MTI)
