A legfrissebb adatok szerint Magyarországon 2023-ban a GDP 35,1 százaléka származott adóbevételekből, ami az egyik legalacsonyabb arány Európában. Ezzel szemben több nyugat-európai országban 40 százalék felett van az adóterhelés – írja Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője az Euronews adatai alapján.
Franciaországban az adók a GDP 45,6 százalékát, Belgiumban 44,8, Dániában pedig 44,7 százalékát teszik ki – vagyis közel tíz százalékponttal magasabb a közteherviselés szintje, mint Magyarországon. Hazánk inkább az olyan országokhoz hasonlít, mint Szlovákia vagy az Egyesült Királyság, ahol szintén 35 százalék körüli ez az érték.
Az EU-átlag 40 százalék felett van, így a magyar adóterhelés öt százalékponttal az átlag alatt áll. Igaz, hogy Romániában (27 százalék) és Bulgáriában (30 százalék) még kisebb az adók aránya a nemzeti összterméken belül.
Árnyalja a képet, hogy jelenleg összesen 61 adófajtája van a magyar adórendszernek. 2014 óta nem volt ilyen sok. Az új tételek között szerepelnek például az extraprofitadók, valamint a 15 százalékos globális minimumadószinthez szükséges kiegészítő adók, a széndioxidkvóta-adó és a szén-dioxid tranzakciós díj – számolt be róla korábban a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Két adónem azonban megszűnt tavaly: az egyik a befektetési vállalkozásokat és a hitelintézeteket terhelő, a külön kormányrendelet szerinti tranzakciós illeték, a másik pedig a háztartási munka regisztrációs díja.
2022-ig folyamatosan csökkent az adótípusok száma Magyarországon. Akkor 51-et tartottak számon. Ráadásul úgy tűnik, hosszútávon számolni kell több, ideiglenesnek szánt adóteherrel is.
Olvasd el ezt is!
