A kormány intézkedései ezen felül összesen a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást és többletbevételt eredményeznek: a felelős gazdálkodás – a célzott kiadáscsökkentések és az állami működési és felhalmozási kiadások mérséklése – a GDP 1,5 százalékát, a hiánycsökkentő adóintézkedések 0,9 százalékát, a kamatmegtakarítás és egyéb tételek 0,2 százalékát adják.
A kormány ezt a megtakarítást közel fele-fele arányban fordítja vállalásai teljesítésére és a hiány csökkentésére.
A GDP 1,4 százaléka az igazságosabb költségvetést és az erősebb közszolgáltatásokat szolgálja – a legalacsonyabb nyugellátások emelését, a nyugdíjas SZÉP-kártyát, a családi pótlék duplázását, a közszolgáltatásokban dolgozók béremelését, a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentést, valamint az egészségügy, az önkormányzatok és a szociális ágazat többletforrásait –, 1,2 százaléka pedig tovább mérsékli a hiányt, amely így 2027-ben a GDP 4,9 százalékára csökken - olvasható a dokumentumban.
A 2026. évi hiány jelentős része egyszeri, a következő évben már nem jelentkező egyszeri tételekből adódott, ez összesen mintegy 1940 milliárd forint: ide tartozik a Havária Alap 500 milliárd forintos kerete, a választásokat megelőzően a fegyveres testületek tagjainak kifizetett 222 milliárd forint juttatás, a kifutó támogatási programok 348 milliárd forinttal, a CO2-kvótaadót és a kiegészítő bányajáradékot az uniós joggal ellentétesnek minősítő uniós bírósági döntések nyomán keletkező visszatérítések és késedelmi kamatok 333 milliárd forinttal, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz (RRF) kapcsolódó egyszeri tranzakciók 478 milliárd forinttal.
Ezzel szemben a költségvetési automatizmusok önmagukban emelnék a hiányt. Az energiaárak emelkedése emeli a költségvetés által kifizetett támogatások összegét, az uniós programok növekedése pedig maga után vonja a hazai költségvetést terhelő önrész emelkedését is.
A magasabb energiaárak miatt a lakossági rezsivédelem kiadásai mintegy 232 milliárd forinttal, a nagyobb hazai önrész mintegy 343 milliárd forinttal növeli a kiadásokat.
Mindezek mellett az adórendszer szerkezetéből eredően – intézkedések nélküli pályát feltételezve – GDP-arányosan csökkennének az adóbevételek. Mindezen egyedi és automatikus tételek hatása a GDP 1,4 százalékával javítja az egyenleget, így változatlan szakpolitika mellett a 2027. évi hiány a GDP 6,1 százaléka lenne.
A javaslat alapján a kormány intézkedései a GDP 2,6 százalékának megfelelő megtakarítást és többletbevételt eredményeznek.
Ezen belül a hiánycsökkentő adóintézkedések (társasági adó és innovációs járulék, vagyonadó, szja-mentességek felső korlátja, pénzügyi tranzakciós illeték, adótervezés szigorítása, jövedéki adók, bányajáradék) a GDP 0,9 százalékát, a felelős gazdálkodás (a célzott kiadáscsökkentések, az előnytelen szerződések és beruházások felülvizsgálata, valamint az állami működési és felhalmozási kiadások mérséklése) a GDP 1,5 százalékát, a kamatkiadások csökkenése és egyéb tételek a GDP 0,2 százalékát adják.
A tervezet szerint a kormány ennek közel felét, a GDP 1,4 százalékát a társadalmi igazságosság javítására és az erősebb közszolgáltatásokra fordítja: a legalacsonyabb nyugellátások emelésére, a nyugdíjas SZÉP-kártyára, a családi pótlék duplázására, a közszolgáltatásokban dolgozók béremelésére, a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentésre, valamint az egészségügy, az önkormányzatok és a szociális ágazat többletforrásaira.
A másik fele, a GDP 1,2 százaléka a hiányt csökkenti, így a változatlan szakpolitika melletti 6,1 százalékos kiinduló hiány 2027-ben a GDP 4,9 százalékára mérséklődik. A hiánycsökkentés döntő része a kiadási oldalon valósul meg. (Forrás:MTI)
Olvasd el ezt is!
