A KSH legfrissebb adatai is megerősítik a trendet: a bruttó átlagkereset a vállalkozói szférában mutatta a legszerényebb, átlagosan 7,8 százalékos növekedést. Ebben a helyzetben kérdezett meg a Trenkwalder 500 versenyszférában dolgozó munkavállalót fizetésükkel, illetve jelenlegi munkahelyükkel kapcsolatos attitűdjeikről hagyományos, félévente elvégzett kutatása keretében.
Noha az infláció alacsony szintje ebben a foglalkoztatotti csoportban is 4-5 százalékkal emelte a bérek reálértékét, a korábban kétszámjegyű ütemben emelkedő bérekhez szokott válaszadóknak jelenleg 64 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésével. Az elégedetlenségi mutató immár harmadik éve emelkedik töretlenül: 2023-ban még csupán a megkérdezettek 43 százaléka nyilatkozott így, 2024-ben 50 százalékra, míg tavaly ilyenkor már 56 százalékra nőtt ez az arány. A fizetésüket keveslők 62 százaléka csakis 20 százalék feletti béremeléssel volna elégedett. A többség persze nem számít elvárásainak idei teljesülésével, sőt, 58 százaléknyian egyenesen arra számítanak, hogy tavalyhoz képest idén romlani fog az anyagi helyzetük.
„A bérekkel szembeni elégedetlenség logikusan azt eredményezhetné, hogy nőtt azok aránya, akik munkahelyváltással oldanák meg anyagi problémáikat, a számok azonban mást mutatnak – mutat rá Nógrádi József, a Trenkwalder stratégiai kapcsolatokért felelős igazgatója. – Bár továbbra is igen magas, 59 százalékos szinten áll azok aránya, akik egy éven belül munkahelyváltást terveznek, ez az érték 7 százalékponttal elmarad a tavaly ilyenkor mért 66 százaléktól. A munkavállalók ugyanis saját bőrükön érzik a piaci megtorpanást: 62 százalékuk szerint ma jóval nehezebb a szakmájukban elhelyezkedni, mint akár csak egy évvel ezelőtt.”
A Trenkwalder felmérése folyamatosan nyomon követi azt is, hogy mekkora eltérés ösztönözné az alkalmazottakat munkahelyváltásra. Jelenleg összes válaszadó 16 százaléka már 10 százalékkal magasabb fizetésért is munkahelyet váltana, 20 százalékkal kedvezőbb alternatív állásajánlatért pedig 53 százaléknyian hagynák ott jelenlegi állásukat. Ez utóbbi érték tavaly ilyenkor 57 százalék volt, ami szintén a munkavállalók óvatosságának kismértékű növekedésre utalhat.
Idén januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28,0, a reálkereset pedig 25,4%-kal múlta felül az egy évvel korábbit, írja tájékoztatójában a KSH. Az átlagkereset kiugró emelkedését a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása (ún. fegyverpénz) határozza meg. Ennek az egyszeri kifizetésnek a hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset 8,3%-kal emelkedett. A juttatás a költségvetés – elsősorban a közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ág – bruttó átlagkereset-növekedésére hatott jelentősen.
