Vezetői munkakörökben a magyar átlagos személyi alapbér 1.696.430 Ft/hó (4.585 EUR/hó), amely gyakorlatilag megegyezik a lengyel vezetői bérsáv alsó határával (4.580 EUR/hó), ugyanakkor elmarad a német vezetői és projektvezetői kategóriákban jellemző 5.878-7.961 EUR/hó közötti bérektől. A felsőfokú végzettségű termelésirányítók és építésvezetők magyar átlagos alapbére 1.036.360 Ft/hó (2.801 EUR/hó), míg Németországban az azonos szintű munkakörök bére 4.803-5.340 EUR/hó, ami közel kétszeres jövedelmi szintet jelent.
A szakember-utánpótlás és a munkaerő-megtartás szempontjából különösen fontos szakmunkás kategóriában a magyar átlagos alapbér 635.500 Ft/hó (1.718 EUR/hó). Ez gyakorlatilag eléri a lengyel szakmunkásbérek alsó tartományát (1 760 EUR/hó), ugyanakkor csupán 37-42%-át teszi ki a német szakmunkásbéreknek (4.118-4.585 EUR/hó). Ez a különbség továbbra is jelentős munkaerő-vonzó tényezőt jelent a nyugat-európai munkaerőpiac javára.
Az alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben a magyar betanított munkások átlagbére 508.300 Ft/hó (1.374 EUR/hó), a segédmunkásoké pedig 439.710 Ft/hó (1.188 EUR/hó) átlagosan. Ezek az értékek jellemzően kedvezőbbek a szlovák szinteknél, ugyanakkor továbbra is jelentősen elmaradnak a német építőipari kollektív szerződésekben meghatározott bérszintektől.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2026. január-júliusi bruttó átlagkeresete Magyarországon 590.538 Ft/hó (1.596 EUR/hó) volt. Ez alacsonyabb a lengyel átlagkeresetnél (2.100 EUR/hó) és a cseh építőipari átlagbérnél (1.720 EUR/hó), ugyanakkor meghaladja a szlovák szinteket (1.045-1.178 EUR/hó). A német építőipar átlagkeresete ugyanebben az időszakban 4.213 EUR/hó, amely több mint két és félszerese a magyar átlagnak.
Összességében a magyar építőipari bértarifák regionális összehasonlításban mérsékelten versenyképesek, azonban a német bérekkel szembeni jelentős különbség továbbra is fennáll. Az építőipari minimális bruttó órabér Magyarországon hozzávetőleg 5,8 EUR, míg Németországban 15,86 EUR, a szakképzett munkakörökben pedig megközelíti a 24 EUR/óra szintet. A vizsgált adatok alapján a magyar építőipar legfontosabb versenyképességi kihívását továbbra is a képzett szakemberek megtartása jelenti, miközben a V4-régión belül Magyarország több bérkategóriában kedvezőbb pozíciót foglal el, mint Szlovákia, és egyes munkakörökben megközelíti a lengyel bérszinteket.
Az eredmények értékelése során ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az összehasonlítás elsősorban tarifális alapbérekre épül. A tényleges kereseteket országonként eltérő bérelemek, adóterhelés, juttatási rendszerek befolyásolják.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arra figyelmeztet, hogy a bérösszehasonlítás önmagában egy munkavállaló számára csalóka lehet, hiszen a megélhetés költségei is lényegesen eltérhetnek, különösen igaz ez a magas német megélhetési költségeknél. Ezért az elemzés elsősorban a bértarifák relatív versenyképességének és a munkaerőpiaci pozíciók összehasonlításának alapjául szolgál.
Olvasd el ezt is!
