A törvényjavaslat szerint 2027. január 1-jétől az 1 és 100 milliárd forint közötti nettó vagyonra 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti vagyonra 1,5 százalékos adó vonatkozik. Adóelőleget nem kell fizetni, az első bevallási és adófizetési határidő 2027. augusztus 31. A családtagok vagyonát főszabály szerint nem számítják össze, a házastársi közös vagyonra ugyanakkor külön szabályok vonatkoznak. A kiskorú gyermek vagyona főszabály szerint a szülő vagyonába számít bele, kivéve egyebek között az örökölt és a saját keresményből szerzett vagyont.
Az érintetteknek gyakorlatilag valamennyi vagyonelemüket számba kell venniük. A személyes használatú ingóságok főszabály szerint nem tartoznak az adóalapba, ugyanakkor a 3 millió forintot meghaladó értékű műtárgyakat, gyűjteményeket és ékszereket, valamint a 10 millió forintot meghaladó értékű járműveket figyelembe kell venni. Ehhez többek között adásvételi szerződésekre, bankszámlakivonatokra, céges iratokra és piaci információkra lehet szükség. A NAV az adóalap kiszámítását segítő kalkulátort is biztosítana.
A nem tőzsdén jegyzett társasági részesedéseknél nem a december 31-i állapotból kell kiindulni: a törvényjavaslat szerint egyharmados súllyal az utolsó lezárt üzleti beszámolóban szereplő saját tőkét, kétharmados súllyal pedig a vállalkozás jövedelemtermelő képességét tükröző hozamértéket kell figyelembe venni, utóbbinál 15 százalékos tőkésítési rátával. A hozamérték a társaság utolsó három lezárt üzleti évének átlagos adózott eredményéből indul ki, negatív hároméves átlag esetén a hozamérték nulla. Ez tehát meglehetősen mechanikus, előre rögzített értékelési modell.
Az értékelésnél további fontos szabály, hogy 500 millió forint saját tőke felett a beszámoló szerinti saját tőkét a tervezet alapján a rejtett tartalékokkal is növelni kell. Ilyen lehet különösen az ingatlanok, részesedések és értékpapírok könyv szerinti és piaci értéke közötti pozitív különbözet.
A képlet egyértelműnek tűnik, cégcsoportnál, kisebbségi részesedésnél, startupnál vagy más speciális esetben azonban már jóval nehezebb lehet az értékelés.
A mechanikus képlettől ugyanakkor nem lehet szabadon eltérni pusztán azért, mert egy független cégértékelés alacsonyabb piaci értéket mutatna. Más értékelési módszer csak akkor alkalmazható, ha a beszámolóadatok nem állnak rendelkezésre, vagy a társaság működésének, illetve a részesedéshez kapcsolódó jogoknak a sajátosságai miatt a törvényjavaslat szerinti alapmodell nem alkalmas a vagyoni érték meghatározására.
„Egy későbbi, akár évekkel később lefolytatott NAV-vizsgálat idején már teljesen más lehet egy vagyontárgy értéke, mint a vagyonleltár készítésekor volt. Bár a törvényjavaslat több értékelési módszert is meghatároz, az adózóknak bizonyos esetekben marad mozgásterük. Ezért különösen fontos lesz, hogy az alkalmazott értéket megfelelően dokumentálják, amihez akár külső szakértő segítségére is szükség lehet” – mondta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A gyakorlatban ezért kulcskérdés lehet, hogy milyen esetekben fogadja el a NAV, hogy a törvényjavaslat szerinti képlet nem alkalmas a részesedés valós értékének meghatározására.
A vagyon megvan, de miből fizetik ki az adót?
A vagyonadó azoknál is komoly problémát okozhat, akik papíron nagy vagyonnal rendelkeznek, de annak jelentős része cégben, ingatlanban vagy más nehezen pénzzé tehető eszközben van. Az adófizetés ilyen esetben akár vagyonelemek kényszerértékesítéséhez vagy nem tervezett osztalékfizetéshez is vezethet. Utóbbi a vállalkozásban maradó, újra beruházható forrást csökkentheti.
Mivel az adó alapja a nettó vagyon, a hitelek csökkentik az adóalapot. Az adóstárs és a kezesség figyelembevétele ugyanakkor már értelmezési kérdéseket vethet fel.
Ingatlan, műkincs: melyik érték az igazi?
Az ingatlanoknál elsőként az előző 12 hónap ügyleti értékét kell figyelembe venni. Ennek hiányában a korábbi tíz év ügyleti értékét indexálják, ezt követően a NAV értékelési modellje, végső esetben pedig ingatlanvagyon-értékelő bevonása következhet. Az 500 millió forint feletti ingatlanoknál legalább kétféle értékelési modellt kell alkalmazni. A probléma az, hogy egy ingatlan aktuális piaci értéke jelentősen eltérhet egy korábbi tranzakció értékétől vagy a NAV rendelkezésére álló adatoktól. A műkincseknél pedig már maga a reális piaci érték meghatározása is viták forrása lehet.
A külföldi vagyon is bekerül
A magyar adóügyi illetőségű magánszemélyek külföldi vagyona is beleszámít az adóalapba. Akinek több országhoz is van adózási kötődése, annak azt is meg kell vizsgálnia, melyik országban és milyen szabályok szerint adózik a vagyona után.
A külföldön ugyanarra a vagyonra megfizetett adó legfeljebb a magyar vagyonadó összegéig levonható. Ugyancsak levonható az ingatlanra fizetett helyi adó és a gépjárművek után fizetett gépjárműadó.
A Magyarországon ingatlannal rendelkező külföldiekre szintén kiterjed a vagyonadó, esetükben azonban az adó behajtása is gyakorlati kérdéseket vethet fel. A bizalmi vagyonkezelésben lévő vagyon is bekerül a rendszerbe, több cégben meglévő részesedés, külföldi vagyon, holding vagy magánalapítvány esetén pedig az egyes vagyonelemek összeadódnak.
Az év végi vagyonátrendezés sem kockázatmentes
A december 31-i fordulónap miatt felmerülhet, hogy egyes érintettek még az év vége előtt átrendezik vagyonukat. Ez önmagában nem tilos, de az átrendezés mögött valós gazdasági vagy családi indoknak kell állnia.
Ilyen lehet például a generációváltásra való felkészülés, egy öröklési helyzet rendezése vagy egy üzleti okból végrehajtott átszervezés. Kockázatos lehet viszont az olyan konstrukció, amelynek egyetlen érdemi célja a vagyonadó megkerülése.
Olvasd el ezt is!
