Az uniós költségvetési főösszeg a javaslat szerint soha nem látott méretű, 2 ezer milliárd euró, ami a tagállamok nemzeti jövedelmének 1,26 század százalékát jelenti. A hvg.hu emlékeztet arra, a jelenlegi hétéves költségvetés mintegy 1,2 ezer milliárd euró, vagyis a különbség számottevő. A bevételek a tagállamok befizetéseiből adódnak össze, amit a nettó befizető országok nem akarnak megtoldani, ezért máshonnan kell biztosítani a többletet.

 Ursula von der Leyen bizottsági elnök több új forrást nevezett meg: az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerből, illetve az import karbonintenzitását ellensúlyozó vámból származó bevételt, a nem reciklálható elektromos hulladék után beszedendő adót, a dohánytermékek utáni uniós jövedéki adót, egy nagyvállalatokat terhelő adónemet (CORE), illetve egy 400 milliárd eurós hitelt, amiről a tagállamoknak egyezségre kell jutniuk.

Kiadások

865 milliárd euró jutna a javaslat szerint a regionális és nemzeti partnerségekre, ez számos program összevonását jelenti. Ide tartozik elsősorban az eddigi kohéziós és agrártámogatások, valamint ezentúl ebből finanszírozzák a regionális partnerségeket, a szociális kiadásokat, a halászatot, a határigazgatást és a migráció kezelését. Minden tagállam saját nemzeti tervet készít majd, hogyan szeretné felhasználni a neki jutó pénzt. A Bizottság elnöke azt mondta, hogy a mezőgazdaságban dolgozók jövedelemtámogatására ezen a kereten belül 300 milliárd eurót különítenének el – a közösségi agrárpolitika jelenlegi összege 386 milliárd. Ennek azonban része a vidékfejlesztés is, a jövedelemtámogatást biztosító úgynevezett Európai Mezőgazdasági Garanciaalap összege ebben a hétéves ciklusban 291 milliárd euró. A kohéziós támogatásokra 218 milliárd eurót szánna a Bizottság, ez is elmarad a jelenlegi 392 milliárd eurós kerettől. A hvg.hu megjegyzi, ez az forrás, ahonnan Magyarországra a legtöbb uniós pénz érkezik/érkezhet.

1

A jogállamiság elengedetlen és minden EU-s finanszírozásnak feltétele, ami 2028 után már a mezőgazdasági pénzekre is vonatkozna.

A versenyképességi alapba 410 milliárd euró jutna. Ebben a csomagban megdupláznák a kutatás-fejlesztésre szánt Horizont Europe keretét, megötszöröznék a digitális területbe történő befektetést, a tiszta technológiákra, biogazdálkodásra, dekarbonizációra fordítható összeg pedig a jelenlegihez képest hatszorosára nőne. Ehhez a területhez tartozik a védelem és az űrkutatás is, amelyek 131 milliárd euróban részesülnének, ami a jelenlegi keret ötszöröse.

 Globális Európa: ez az alap 200 milliárd eurót tartalmazna a tagjelölt országok uniós tagságra történő felkészítésére.

A három nagy pilléren túl az EU 100 milliárd eurót tesz félre Ukrajna újjáépítésre és az ellenálló-képessége erősítésére. Okulva az elmúlt évek válságaiból, az Európai Bizottság 400 milliárd euró tenne félre előre nem ismert helyzetek kezelésére, a 2 ezer milliárdból fennmaradó összeget pedig az uniós adminisztráció működtetésére fordítják.

2