Fizetési meghagyásos eljárás indításával pereskedés nélkül, gyorsan és hatékonyan hozzájuthat harmincmillió forintot meg nem haladó jogos pénzköveteléséhez az, akinek tartoznak. Magánember és jogi személy egyaránt kezdeményezhet közjegyzőnél fizetési meghagyást, például akkor, ha az adósa nem fizeti vissza a kölcsönt, a bérlője tartozik a bérleti díjjal vagy valaki nem fizet be egy lejárt számlát.
A közjegyzők tapasztalatai szerint egyre tudatosabbak az állampolgárok és a vállalkozások, egyre profibbak a beadványok, és sokkal többen választják a gyors elektronikus ügyintézést.
„A növekvő tudatosságot jelzi az is, hogy tavaly emelkedett a fizetési meghagyásnak ellentmondók aránya, egyre többen tudják, mit kell tenniük, ha valaki jogalap nélkül követel pénzt tőlük” – emelte ki Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke szerint ugyanakkor továbbra is sok a téves helyre címzett ellentmondás, ami azzal járhat, hogy az adósok kicsúsznak a határidőkből.
Ha valaki fizetési meghagyást kap, de vitatja a tartozás tényét, összegét vagy időközben már rendezte azt, egyszerűen ellentmondhat. Tavaly nőtt azok aránya, akik ellentmondással éltek: míg 2024-ben a fizetési meghagyás címzettjeinek kevesebb mint hat százaléka vitatta, hogy tartozik, addig 2025-ben már több mint hat és fél százalék. Ha valaki nem a megfelelő magánokirati formában küldi be az ellentmondást, akkor az eljáró közjegyző hiánypótlási felhívást intézhet a beadvány benyújtójához.
Sokan nem veszik át a fizetési meghagyást
A fizetési meghagyások harmadát nem veszik át a postától, ezzel azonban nem tudják elkerülni, megakadályozni a követelés behajtását. Kétszer próbálják meg ugyanis kézbesíteni a meghagyást, a második alkalmat követő ötödik munkanapon pedig jogszabályi rendelkezések alapján kézbesítettnek minősül, így jogerőre emelkedhet, amely alapján végrehajtás kezdeményezhető. Így viszont a kötelezettnek – miután nem szerez tudomást a fizetési meghagyás tartalmáról – nincs lehetősége ellentmondást benyújtani vagy részletfizetést, illetve halasztott fizetést kérni.
Ezért, ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át a postai küldeményt, hogy a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül arra reagálhasson. Erre szóban bármely közjegyzőnél vagy levélben az eljáró közjegyzőnél, illetve az elektronikus iratbeadásra kötelezett személyek esetében elektronikusan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül van lehetőség.
Ha egy tartozás elévült, az nem jelenti azt, hogy nem lehet jogosan követelni: egy szolgáltató kérheti a közjegyzőtől a fizetési meghagyás kibocsátását, sőt peres eljárást is indíthat. Az elévülésre mindig az adósnak kell hivatkoznia, mert azt sem a közjegyző, sem a bíróság nem vizsgálhatja hivatalból.
Fizetési meghagyásos eljárást bárki indíthat, ha van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel. Hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelés érvényesítése esetén nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozást. 3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.
Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizet, a végrehajtás is megindítható vele szemben. Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett ellentmondással él, az eljárás a bíróságon folytatódik tovább. A tapasztalatok szerint azonban a fizetési meghagyás kibocsátása növeli a fizetési hajlandóságot. (Forrás: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közleménye, további tudnivalók ITT.)
Olvasd el ezt is!
