„Egy kis közgazdaságtan: ha kevesebb nagy bank van, akkor a bankrendszer hatékonyabb (mérethatékonyabb), azaz olcsóbban működik. Ez lejjebb hozza a pénzügyi termékek árát, és így nagyobb versenyt generál. Erre nemzetközi példák is rendelkezésre állnak, úgy mint Svédország vagy Ausztria, ahol kevesebb mint nagy bank működik” - olvasható a meglehetősen szűkszavú bejegyzésben.
Aki ennél mélyebb elemzésre vágyik, megtalálja Nagy Márton egyik korábbi, átfogó munkáját a témáról, a miniszter kommentben meg is adta a tanulmány elérhetőségét. https://www.mnb.hu/letoltes/wp2006-3.pdf
Az elmúlt 15 év gazdaságpolitikája sikeres volt, gazdasági fejlettségben az EU-átlagának 75 százalékát érte el Magyarország, ami 10 százalékpontos javulás 2010 óta - mondta egyebek között Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által szervezett hétfői konferencián. A miniszter az átfogó beszédben ismét kitért a bankszektorra.
Nagy Márton az MTI beszámolója szerint elmondta, hogy a nemzetgazdasági ágazatok többségében nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya a hozzáadott értékben az elmúlt 15 évben, több szektorban azonban ez nem sikerült. Fájónak nevezte, hogy a kiskereskedelemben ez az arány 41 százalékról 40 százalékra csökkent. Emellett a távközlést, az IT szektort és az építőanyag-ipart nevezte meg, ahol maradt a külföldi túlsúly.
A bankszektorban is van még tennivaló, mondta a miniszter és megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy öt nagy banknakkell maradnia: az OTP, az MBH Bank, a K&H és az UniCredit mellett az "ötödik hely jelenleg kiadó".
Az MNB 2021 óta érvényes besorolása szerint jelenleg hét nagybank működik Magyarországon (ennyien rendelkeznek 3000 milliárd forint feletti mérlegfőösszeggel a kereskedelmi bankok közül), ezért úgy tűnik, két nagybank beolvadását tartaná még kívánatosnak Nagy Márton egy hazai hitelintézeti csoportba. A hét nagybank a 2024 végi konszolidált mérlegfőösszegük szerint a következő:
- OTP
- MBH
- K&H
- UniCredit
- Erste
- Raiffeisen
- CIB
