Csoportos létszámleépítés helyett más módszerekkel menesztik a hazai gyártó cégek a munkavállalóikat.
László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a megrendelések hiánya miatt sok cég a legszívesebben szabadulna dolgozói egy részétől, de nem akar csoportos létszámleépítést bejelenteni és végkielégítést fizetni. Először elküldik a bérelt munkaerőt. Másodszor nem hosszabbítják meg a határozott idejű dolgozók szerződéseit. Harmadszor jön az, hogy elkezdik apróságokért kirúgni a határozatlan idejű szerződéssel dolgozókat - nyilatkozta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke a Telexnek.
A szakszervezeti vezető szerint a kereslet hiánya miatt azoknál gépipari, járműipari, fémipari cégeknél, ahol a Vasas szakszervezetként jelen van, tavaly átlagosan 10 százalékkal csökkentették a létszámot, idén pedig eddig további 3 százalékos visszaesést mértek, és hasonló történhet az egész iparban.
Székely Tamás a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a nehéz gazdasági helyzet miatt sok cégnél létszámstopot hirdettek, vagyis sem a távozókat, sem a nyugdíjba vonulókat nem pótolják, az is jellemzővé vált, hogy a cégek elküldik azokat a nőket, akik korábban a 40 év munkaviszony lejárta után nyugdíjba mentek, de később visszadolgoztak még.
A nagyvállalatok közül sokan elkezdték levenni az internetről az álláshirdetéseiket, a betöltetlen pozíciókat megszüntetik, a nyugdíjba vonulókat, maguktól felmondókat vagy hosszú szabadságra menő kollégákat egyre kevésbé pótolják - erősíti meg a trendet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
Ha az Opten számait nézzük, akkor idén márciusról áprilisra a győri Audinál 133 fővel, az iváncsai SK On akkugyárnál 144, a gödi Samsung SDI-nél 72 fővel csökkent a létszám.
A KSH legutóbbi jelentése szerint 2025. február-áprilisi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében 4 millió 673 ezer fő volt, 32 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az előző háromhavi átlaghoz (január-március) képest ez a szám 19 ezerrel alacsonyabb. A hazai foglalkoztatottság havi szintű csökkenésére legutóbb öt éve volt példa, amikor Magyarországon berobbant a járvány. A munkanélküliségi ráta pedig 4,3-ról 4,4 százalékra nőtt. Ez még mindig alacsony adat, ám érdekes a trend. Az évnek ebben az időszakában a foglalkoztatottság emelkedése mellett a munkanélküliség csökkenni szokott, azonban most nem ez történt.
Olvasd ezt is!
